Gyorsabban és kényelmesebben – a repülés új korszaka

Száz évvel ezelőtt a repülés a leggazdagabbak kiváltsága volt. A hatalmas Zeppelin léghajók gondoláiban és az első utasszállító repülőgépekben az akkori elit tagjai, pénzemberek, diplomaták, filmsztárok, tehetős üzletemberek ültek. Sokáig elképzelhetetlennek tűnt a repülés forradalma. Még a múlt század ötvenes éveiben is sokan csak a fejüket csóválták volna, ha azt hallják, hogy ez a közlekedési mód megnyílt a tömegek előtt. Napjainkban viszont nincs abban semmi meglepő, ha nem az erkélyre ülünk ki napozni, és nem is a Balatonra megyünk le vonattal, hanem a Liszt Ferenc Repülőtérről útra kelve Európa vagy éppen a nagyvilág távoli tájain pihenjük ki a dolgos hétköznapok fáradalmait. Repülővel a Föld szinte minden pontjára eljuthatunk. A fapados légitársaságokról sok panaszt hallhatunk, ám amíg repülővel eljutni mondjuk Londonba sokkal olcsóbb, mint vonattal, addig az ilyen cégeknek nem nagyon kell tartaniuk az utasok elvesztésétől.

Gyorsaság vagy kényelem?

Persze hosszú távon nagyon is kifizetődő odafigyelni a közönség igényeire. Csak az olyan vállalatok maradhatnak talpon, amelyek kedvező áron, jó minőségű szolgáltatásokat nyújtanak. A repülés területén ráadásul nagy a verseny. Mostanában már arról is hallhatunk, hogy nemsokára megindulnak a fapados járatok Észak-Amerika felé is.

 

A légitársaságok konkurenciaharca nagyszerű lehetőséget jelent a repülőgépgyártó cégek számára. Új, korszerű gépeikkel gyorsabbá és kellemesebbé teszik az utazást. A légitársaságok folyamatosan fejlesztik a flottájukat. Igyekeznek gondosan odafigyelni, hogy az egyes útvonalakra az oda legjobban megfelelő géptípust válasszák ki. Vannak gyártók, amelyek a gyorsaságra, míg mások a kényelemre összpontosítanak.

A korszerű repülők, például a Boeing 277-es korábban elképzelhetetlen teljesítményre képes. Idén februárban még rekordnak számított, hogy egy ilyen gép Katarból leszállás nélkül képes eljutni a 14500 kilométer távolságban lévő Új-Zélandra. A közeljövőben viszont számíthatunk rá, hogy Európából is egyre messzibb célországokba lehet repülni leszállás nélkül. A régi, híres repülőgépgyártó cégeken kívül új vállalkozások is megpróbálják megvetni a lábukat ezen a nagy haszonnal járó piacon. Richard Branson nevét jól ismerik az üzleti világban. A Virgin Group milliomos alapítója egy forradalmian új repülőgép terveivel állt elő. Az XB-1 a hangsebesség 2,2-szeresével fog süvíteni a magasban. 2023 után így Londonból alig valamivel több, mint három óra alatt juthatunk át az óceán túlsó partjára. 2020 után Oroszországban is rendszeresen is repülni fog az utasszállítók új nemzedéke. Az MSz-21-300-as gyártói állítása szerint többet tud napjaink valamennyi géptípusánál. Valószínűleg az Airbus A-320 és a Boeing-737-es vetélytársának szánják.

Elképesztő tervek

A legkorszerűbb utasszállítógépeket jelenleg az USA-ban, az Európai Unióban és Oroszországban fejlesztik. A tervek között szerepelnek olyan gépek, amelyeknek a törzse nagy részét a szárny fogja alkotni. Ebben helyeznék el az üzemanyagot, a csomagokat és az utasokat is. Felmerült az is, hogy új üzemanyagot kell találni, mivel komoly veszélyt jelenthet a kőolaj kifogyása vagy az árának drasztikus megemelkedése. Ma már léteznek olyan kísérleti repülőgépek, amelyeket elektromos motorok hajtanak meg, és energiaszükségletük jelentős részét napelemek biztosítják. A fejlesztések egy része az utazás élményét akarja fokozni. Ha nem is a közeljövőben, de néhány évtized múlva olyan gépekkel is repülhetünk, amelyekben átlátszó tető borul az utastér fölé. Érthető módon az átlátszó padlózat gondolatával nem sokan foglalkoznak.

Városi repülés

A repülőszerkezeteknek a városi közlekedésben is több szerep juthat. Dubaiban már elvégezte a próbaútját a kínai gyártmányú eHang180-s utasszállító drón. A szerkezet harminc percig képes a levegőben maradni. Elképzelhető, hogy már idén nyáron rendszeresen használhatják az arab nagyvárosban. Az izraeli Urban Aeroautics cég utasszállító drónja 2020 méter magasságában állhat forgalomba. A féltonna hasznos teher szállítására alkalmas szerkezet száznyolcvan kilométeres óránkénti sebességnél is gyorsabban viheti célba az utasait.

Ma még talán kicsit ijesztőnek tűnhetnek ezek a szerkezetek, de hamarosan ugyanúgy megszokjuk őket, mint nagyapáink a villamost vagy a metrót. Az unokáink pedig el sem tudják képzelni majd, hogy élhettünk annak idején saját repülő járművek nélkül.