Hetvenkedő – Vámos Miklós

Január 29-én ünnepli hetvenedik születésnapját a József Attila-díjas közismert író, műsorvezető és dramaturg, Vámos Miklós. Erről a különleges alkalomról egy bensőséges hangulatú esten emlékezik meg. Meghallgathatjuk bölcs szavait a hosszú életről, az ész szerepéről, a szerencse fontosságáról, az egyezségről, az elmúlásról, valamint a varázslatos hétköznapokról.

 

Vámos Miklós 1950. január 29-én született. Hetvenedik születésnapjának betöltése előtt egy nappal ellátogat hozzánk, a Hegyvidékre. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy az estre már egy hónapja nem lehet jegyet kapni!

Tudni lehet róla, hogy őszintén beszél a múltjáról, ezért ha valaki szeretne közelebbről megismerkedni vele, bepillantást nyerni a kiváló író, forgatókönyvíró, dramaturg és televíziós személyiség elméjébe, akkor azt ezen a különleges, megismételhetetlen estén megteheti. A kilencvenes években kevés olyan tévénéző akadt, aki ne ismerte volna Vámos Miklós egyre nagyobb népszerűségnek örvendő műsorait. Például a Lehetetlen több mint nyolcvan alkalommal került adásba. Megvoltak a maguk rajongói a Rögtönnek, a Kész regénynek, a Két emberpáros portréfilmjeinek és a Vámos Klubnak is. 

 

Gerillák ideje

1966-ban Budapesten több egyetemi klubban is meg lehetett hallgatni a Gerilla együttest. Ebben többek között a híres jazzénekes, Berki Tamás játszott, valamint egy Vámos Tibor nevű fiatalember énekelt és gitározott. Tibor nem más, mint az a férfi, aki néhány évtizeddel később Miklós néven lett országos hírű és elismertségű író.

A nevét Jovánovics Miklós javaslatára változtatta meg. Az Új Írás irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat szerkesztője azt tanácsolta, hogy az akkor tizenkilenc éves fiatalember Tibor helyett legyen inkább Miklós. A magyarázat erre az lehetett, hogy a pályakezdő irodalmár apja nem számított az akkori rendszer kedvencének.

Dr. Vámos Tibor még a világháború előtt szerzett jogi diplomát, később pedig az elítélt Rajk László titkáraként dolgozott. Nehéz évek vártak rá a szocializmus első évtizedeiben, és lehet, hogy a névváltoztatással a jóakarók a fiát szerették volna megmenteni a régi haragosoktól.

Vámos Miklós élete első nagy pofonját 1968-ban kapta, politikai okok miatt. Hiába érettségizett le sikeresen a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, nem vették fel az ELTE bölcsészkarára. Már akkor is tetten érhető volt későbbi elszántsága. Nem adta fel a küzdelmet, mert pontosan tudta, hogy mennyire fontos a megfelelő műveltség megszerzése. Ipari tanulóként nyomdában dolgozott, majd úgy döntött, hogy édesapja nyomdokaiban haladva a jogászi pályát választja. A jogi karra már felvették, az egyetem előtt pedig Kalocsán volt katona.

Miközben a jogászdiploma megszerzésére törekedett, továbbra sem adta fel álmát az irodalmi sikerességről. Rengeteget olvasott, bővítette a műveltségét, és bekapcsolódott a Jelenlét című irodalmi szakfolyóirat munkájába. 1975-ben sikeresen diplomát szerzett, ám ekkor döntenie kellet: valóban száraz paragrafusokkal akar foglalkozni, vagy a sors valami mást rendelt el a számára? 

 

Irány az irodalom

Úgy döntött, hogy nem lesz jogász. Az Objektív Filmstúdióban kezdett el dolgozni, mégpedig dramaturgként. Egészen a rendszerváltásig foglalkozott a filmekkel. 1988-ban lehetőséget kapott arra, hogy Fulbright-ösztöndíjjal Amerikába menjen. Eljutott az USA legnevesebb egyetemeinek film- és színművészeti karára. Hazatérését követően a kortárs hazai és külföldi széppróza itthoni megjelentetésére szakosodott Ab Ovo Kiadó igazgatója lett.

 

Modern gondolkodó

1995-ben már jól tudta, hogy a televízió képernyőjén át sokkal könnyebben megérintheti, elérheti az embereket, mint a könyvekkel. Tévénézők milliói ismerték meg akkor a nevét és az arcát. Sikeres sorozatait még ma is emlegetik, akik a kilencvenes évek végén és az ezredfordulót követően láthatták őket. Különösen a beszélgetős műsorai örvendtek nagy népszerűségnek.

Annak dacára, hogy ereje java részét lekötötte a televíziós szereplés – igazi szupersztárnak számított a hazai piacon –, folyamatosan fejlesztette a tudását és a műveltségét, valamint rengeteget írt.

Művei között novellákat, filmforgatókönyveket, színdarabokat és regényeket egyaránt találunk. Ezeket nemcsak magyar nyelven, de a nagyvilág számos más országában is megjelentették. Összesen harmincöt kötete látott napvilágot. Életművének kiadásával az Európa Könyvkiadót bízta meg.

Sokoldalú személyiségként nem csoda, hogy számos álnevet is használt. Érdekesség, hogy a hazai írók közül az elsők között ismerte fel a számítástechnika jelentőségét, úttörőnek számított a számítógépek használatának területén. Sok magyar író Vámos Miklóstól tudta meg, hogy milyen hasznos lehet, ha van egy saját honlapja.

 

Csendes derű, mély bölcsesség

Pályafutása során nagyon sok újságcikket írt, első írásai 1969-ben jelentek meg. Rendszeresen dolgozott hazai és külföldi napilapoknak és magazinoknak. Szépirodalmi munkáit kezdetben az egykori szocialista országokban, majd a nyugati világban élő olvasók is megismerhették.

1984-ben József Attila-díjat kapott, 2004-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 

Visszatekintve élete elmúlt évtizedeire, csendes derűvel, barátságos nyugalommal idézi fel a múltat. Nem zavarja, hogy igazi közéleti sztár lett. A mostani előadóestjét is arra kívánja felhasználni, hogy az évek során gyűjtött tapasztalatait ugyanúgy megossza a nézőkkel, ahogy korábban könyveiben az olvasóival tette.

Persze az már a befogadón múlik, hogy mire használja fel Vámos Miklós bölcsességét, aki jól látja, hogy a mai világban megváltozott az irodalom szerepe. Az írónak egyre kevesebb dolgot kell papírra vetnie, mert az olvasó rengeteg mindenről a tévéből, az internetről értesül. Felfigyelt egy nagyon fontos, ám meghatóan szubjektív dologra: felgyorsult az élete, lerövidültek az évek.

Negyvenéves kora fölött egy esztendő már csak hat hónapig tart, a hatvanadik születésnap után pedig csak egy hónapig!

Még ma is ugyanúgy szeret beszélgetni, mint régen. Örömmel tölti el, ha a közösség soraiból értelemtől csillogó tekintetek néznek fel rá. Nem szállt a fejébe a sikere, és tapasztalatait inkább arra használja fel, hogy minél több hasznos tanácsot adjon azoknak, akik örömmel meghallgatják.