Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-07-02

Egy hegycsúcs és két főváros – mesél a János-hegy

Egy hegycsúcs és két főváros – mesél a János-hegy

Budapest legmagasabb pontja már nemzedékek óta a főváros legnépszerűbb kirándulóhelyei közé tartozik. Még ma is gyönyörű, zöldellő erdők borítják, és ösvényein a legforróbb nyári hónapok idején is hűs árnyék borul a kirándulókra. Érdemes ellátogatni ide, és megismerni a környékhez kapcsolódó érdekességeket, hegyvidéki hagyományokat. 

A János-hegy 527 méternyire magasodik a tenger szintje felé. Alighanem itt található Magyarország egyetlen olyan pontja, ahonnan különösen szép időben egyszerre két magyar fővárost is megpillanthatunk. Budapest valósággal körülöleli e gyönyörű tájat, a nagyváros legmagasabb pontját, amelynek tetejéről néha látható az egyik történelmi fővárosunk, Pozsony templomainak csúcsa. A természettudósok ugyan gyakran cáfolják azt a merész feltételezést, hogy valóban meg lehet pillantani például a pozsonyi vár bástyáit, de a környéken élő emberek kitartóan ragaszkodnak e szép elképzeléshez, és az akadékoskodókat azzal intézik el, hogy csupán kellőképpen szép időre, tiszta levegőre van szükség hozzá. 
 
A természet ajándéka

Az anyatermészet mindent megtesz azért, hogy a környező hegyeknek kristálytiszta és egészséges legyen a levegője. Olyan erdőkben sétálhatunk errefelé, ahol a bükkfák és a tölgyek életkora elérheti a százhatvan-száznyolcvan évet is. Amikor felnézünk ezekre a faóriásokra, jusson az eszünkbe, hogy árnyékukban egykor a magyar történelem kimagasló alakjai is megpihenhettek. Lehet, hogy pontosan ugyanazon az ösvényen sétált egykoron Petőfi Sándor, Görgey Arthur, Kossuth Lajos, Jókai Mór vagy éppen hazánk nagy barátja, a szépséges és tragikus sorsú Erzsébet királyné. 
Bármilyen különös, de ma már nem tudjuk pontosan, hogy ki volt az a János, akinek a nevét megőrizte ez a romantikus hely. 
 
Felmerült, hogy nem kisebb történelmi személyiség, mint Hunyadi János, hiszen ő szívesen tette próbára erejét és ügyességét az itt élő vadállatokkal, például a hatalmas termetű vadkanokkal vagy a méltóságteljes bölényekkel szemben. Hogy ezek az állatok mennyire veszélyesek lehettek, azt azóta tudjuk, hogy állítólag Zrínyi Miklós gróffal is egy vadkan végzett. 
 
A kerületünk földjén vadászó Hunyadi is életveszélybe került a János-hegyen. Egy lenyűgöző szépségű helybeli leány azonban megmentette az életét. Hunyadi fia, Mátyás nem feledkezett el arról, mi történt itt. Bölcs királyunk kápolnát építtetett a hegyre, és az új épületet Szent Jánosnak szenteltette. 
 
Az 1700-as években aztán már azt gondolták, hogy a hegy a legtetején felállított Szent János szoborról kapta a nevét. A történészek viszont azt tartják elképzelhetőnek, hogy a mai térképek egyik híres budai bírónak az emlékét őrzik, Hench János a környékbeli gazdag birtokát 1335-ben odaadományozta az egyháznak, egészen pontosan a közeli, budaszentlőrinci kolostornak. Budáról Pozsony felé erre vezetett az egyik országút, talán ez az oka annak, hogy sokáig Pozsonyi-hegy néven is emlegették a helyet. 
 
Gyönyörű táj - szépséges látogató

A természet már kora tavasszal rámosolyog a János-hegyre. Az egész Budai-hegységben itt nyílik a tavasz egyik legelső virága, a parányi és bájos téltemető. Szép dolgokat azonban nemcsak a fák tövében, hanem a magasban vagy éppenséggel a föld alatt is találhatunk. A Tündér-szikláról csodálatos látvány tárul az ámuló utazó szeme elé. A Jánoshegyi útról pedig nem kell messzire mennünk, hogy rábukkanjunk egy titokzatos sziklaüregre. Kadics Ottokár 99 évvel ezelőtt tárta fel az ámuló közvélemény számára a János-hegyi átjárót. 
 
Negyven évvel a felfedezése előtt, a budaiak a Gloriette-kilátó miatt jártak fel a hegytetőre. A hegy tetejére először piramis épült, majd egy kisebb kilátó. E fából készült torony leghíresebb látogatója Ferenc József császár felesége, Erzsébet királynénk volt. 1882-ben háromszor is járt itt, ami miatt felmerült, hogy a magyar fővárosnak méltóképpen kellene megemlékeznie a felséges asszony látogatásáról. A fővárosi közgyűlés emlékkövet állított Erzsébet tiszteletére. Az eredeti eltűnt a 20. század viharai során, ám a hegyvidéki önkormányzat az egykori kőtáblával mindenben megegyező másolattal pótolta azt. 
 
Erzsébet tragikus halála megrázta a magyarokat. A főváros polgárai úgy döntöttek, hogy a királyné emlékéhez méltó tornyot építenek. Klunzinger Pál és Schulek Frigyes munkájának eredményét mind a mai napig megtekinthetjük, ha fellátogatunk a páratlan szépségű Erzsébet-kilátóba. 
 
Ínyencek kedvence

Erzsébet királyné akár be is ülhetett volna egy teára a Hegyvidék egyik leghíresebb vendéglőjébe. Az Erber család ugyanis 1880-ban alapította meg a híres János-hegyi vendéglőt. Eredetileg csak a meleg nyári hónapok során lehetett itt ebédelni, sörözni vagy vacsorázni. Alapja a millenniumi kiállítás alkalmából készült a híres erdészeti pavilon volt, amit nagy gonddal szétszedtek, és a János-hegyen, a Libegő mai felső állomásának helyén állítottak újra össze.

Az ebben működő vendéglő rendkívül népszerű lett. Újabb fenséges vendégek látogattak el a János-hegyre: beült ide Károly király és Zita királyné. Szívesen benézett e szép helyre Wekerle Sándor, Trefort Ágoston és Apponyi Albert is. 
 
A környéken hamarosan számos fogadóban várták a vendégeket. A Fácánt 1856-ban Hild József tervei alapján építették újjá. Ekkoriban a környék már olyan népszerű üdülőhelynek számított, hogy a harminc szoba csak a legritkább esetben állt üresen. Annak idején, a Jánoshegyi úton utazhattak először a fővárosiak menetrend szerinti benzinmotoros autóbusszal a fogaskerekű Svábhegy állomásától, így kényelmesen juthattak fel a híres vendéglőbe. A hegycsúcsra felérők most is megpihenhetnek, felfrissülhetnek az Erzsébet-kilátó kávézóban.

Ajánló
Ajánló
A hegyvidéki Hild-villa - egy nagyszerű mester emlékezete

A hegyvidéki Hild-villa - egy nagyszerű mester emlékezete

A XIX. század első felében lassú, de biztos fejlődésnek indult a mai Hegyvidék területe....

Egy valóra vált mese – Tokody Ilona, kerületünk díszpolgára

Egy valóra vált mese – Tokody Ilona, kerületünk díszpolgára

A Hegyvidék díszpolgárai kivétel nélkül kiemelkedő, az élet, a tudományok, a...

Zsindely Ferenc – az életmentő miniszter

Zsindely Ferenc – az életmentő miniszter

Az Istenhegyi úton sétálva a 92-es számú ház falán felfedezhetjük Zsindely Ferenc egykori...