Kossuth elfogatása és szobra Zugligetben

Kossuth Lajos útja Zugligetig

 

Kossuth Lajos a reformkor kiemelkedő közéleti személyisége volt, aki az 1832-36-os országgyűlés üléseiről írt Országgyűlési Tudósításaival szerzett magának országos hírnevet és számos támogatót. 1836. május elején már Pesten lakott Kossuth, és nem sokkal ezt követően már kirándulásokat tett a Budai-hegyekben. Wesselényi Miklós írta naplójában, hogy Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Bajza József és mások társaságában a Csillag nevű kocsmában ebédeltek Zugligetben, ami a mai Béla király út 42.-ben állt. Itt is – hasonlóan az Istenszeme fogadóhoz – már a XVIII. században volt egy majorsági épület, mely Reischl Gáspár budai ácsmester tulajdonában volt.

Amikor 1836 tavaszán véget ért a Diéta, Kossuth Lajos nem akarta abbahagyni az első magyar politikai hírlapnak tekinthető Országgyűlési Tudósításokat, amelyben — mint köztudomású — száraz közlések helyett publicisztikai írásokban az ellenzék elveinek adott hangot. Több barátja, köztük Wesselényi hatására Kossuth folytatta „Törvényhatósági Tudósítások” címmel a vállalkozását, hogy tovább is szolgálhassa eszméit, és fenntartsa a közvélemény érdeklődését az ellenzéki mozgalmak iránt.

A kormánynak azonban nem tetszett Kossuth működése, és nyomására a nádor megtiltotta a „Tudósítások” terjesztését, egyes leveleket pedig lefoglaltatott a postán. Kossuth öntudatosan és elszántan szembehelyezkedett a gondolat és a sajtó szabadságát eltipró intézkedéssel, nemzetközi közsérelemnek jelentette ki a nádori tilalmat, és a megyékhez fordult védelemért. 

Ezzel a bécsi udvar előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Kossuth „felforgató” munkájától nem tudnak megszabadulni az országgyűlés berekesztését követően sem. 1836 őszén már forradalom szervezésével gyanúsítják Kossuthot. 

Kossuth az Istenszemében

 

Egykor, a XVIII. században Zugliget első lakosai közé tartozott Johann Karl von Stettner udvari tanácsos és főhadbiztos. A majorjában az 1760-as években működtetett egy vendégfogadót, mely később a közeli tengerszemre emlékeztető tavacskáról, az Istenszeme-tóról kapta a nevét. A kis tavat a közeli Disznófő-forrás vize táplálta. A vendéglőt kezdetben németül ismerték „Zum Auge Gottes” néven, azonban nem kellett sok idő, hogy a magyar „Istenszeme” elnevezés váljék elterjedtebbé. A vendégfogadó a XIX. század első felében a kirándulók egyik kedvelt célpontja, pihenőhelye volt. 

Kossuth Lajos a folyamatos támadások és üldöztetések miatt pihenésre szánta el magát, és 1837 májusában szállást foglaltatott magának a zugligeti Istenszeme fogadó kerti lakában, melynek másik felét Toldy Ferenc író bérelte. Kossuth feljegyzéseiben 1837. április 6-i dátummal a következő szerepelt: „előpénz a zugligeti nyári lakásra 7 forint 30 krajcár”, április 23-án már a következőt írta: „ekkor kimentem a hegybe.” Kossuth nem tudhatott róla, de míg ő a Zugligetbe készülődött, a kormányzat már kiadta az utasítást, hogy Kossuthot el kell némítani.

A magyar törvények szerint nem esett a hűtlenség vétkébe, ráadásul nemes ember lévén nem szabad idézés és ítélkezés előtt elfogni. Az elfogatásának szándéka kiszivárgott Bécsben, azonban Kossuth hívei hiába próbálták értesíteni, a küldött levelek mind fennakadtak a cenzúra hálójában.

Kossuth már az Istenszeme fogadóban pihent, amikor május 3-án Pálffy Fidél kancellár parancsot adott letartóztatására. A szomszédban lakó Toldy Ferenc látta, amint május 5-én éjjel 1 órakor a katonák körülveszik az épületet, és elfogató parancs felmutatása után a távolabb álló kocsihoz kísérik Kossuthot.

Száz évvel később egy történész az Új Idők újság lapjain a korabeli kémjelentés alapján rekonstruálta, hogyan készítették elő az elfogását:

„Érdekes a zugligeti remete útját a kémmel követni. Kossuth a Stettner-féle Isten Szemének nevezett majorságban található. Az út oda a temető mellett vezet a Laszlovszky-major felé. Piros kereszt jelzi a mélyút kezdetét. Ez 1500 lépés emelkedés.

Egy táblán a Fácán-vendéglő cégére. Ide már látszik a Stettner-major kupolája. A Derray-major következik, majd a Disznófő. Ez balra marad el. A meredek út egy táblához ér: Lövés, madárfogás, tűzrakás tilos. Innen ösvény visz fel az Isten Szeméhez.

Gyepes magaslaton a ház. Frontja Pest-Buda felé fordul. Előtte széles ereszű tornác. Itt a bejárat a kétablakos terembe. A nagy terem mellett sarokszoba, ez Kossuthé. Egyik ablaka a ház homlokzatán Budára néz. A másik a bejárat felé s így a Svábhegyre nyílik. Bejárat az udvar felől. A Svábhegyre nyíló ablak öt láb magas a földtől. Mindkét ablakon zsalu.”

Hosszas vizsgálat után Kossuthot hűtlenségért négy évre ítélték, végül 1840. május 10-én szabadult.

 

Budapest első Kossuth szobra a Zugligetben

 

Kossuth Lajos száműzetésben hunyt el 1894 márciusában Olaszországban. Budapesten a különböző szervezetek azonnal szervezkedésbe kezdtek, miután mindenki méltó emléket akart állítani az egykori híres kormányzónak. Az ügy azonban nem mozdult előre, mivel mindenki máshogyan képzelte el az emlékmű megvalósítását és máshová a helyszínét. Ezt a tehetetlenséget használta ki a Zugligeti Egyesület, amely külön gyűjtésbe kezdett, és az 1837-es események végett itt a Hegyvidéken állították fel a főváros első Kossuth-szobrát 1913. június 22-én.

Az akkor még külterületnek számító városrészben történő szoborállítást támogatta a főváros is, így kerülhetett sor az emlékmű felavatására. Az ünnepségen megjelent az egykori kormányzó kisebbik fia, Kossuth Ferenc és Sigray Pál zugligeti birtoktulajdonos is, aki hosszasan méltatta Kossuth Lajost. Az emlékmű az egykori Disznófő vendéglő közelében áll, a Mátyás király út és a Tündérhegyi út találkozásánál.

A szobrot Tóth István szobrászművész készítette el, a talapzaton dombormű elevenítette fel a letartóztatást. Ezt 1945-ben eltulajdonították, és később a főváros egy márványtáblával pótolta. A táblán a következő szöveg állt: „1837. május 5-én Kossuth Lajos e hely közelében esett az osztrák önkény fogságába”. Az eredeti bronzrelief ma is látható másolata az 1848–49-es szabadságharc 150. évfordulóján, 1999-ben került a helyére. 

Az emlékmű rövid sétára van a Normafától, így aki szeretné megnézni a főváros első Kossuth szobrát, az a zöld turistajelzésen elindulva könnyen rátalálhat. Maga az Istenszeme fogadó már nem áll, helyén, a Szilassy út 3. szám alatt a Kossuth Gyermekotthon működött 1949-től egészen 2000-ig, most az épület üresen áll, amelynek remélhetőleg hamarosan új funkciója lesz, és így megújulhat.