Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-02-21

A Fácán vendéglő évszázadai

A Fácán vendéglő évszázadai

Buda számos neves vendéglőnek adott otthont, melyek közül az egyik legkiemelkedőbb a Fácán vendéglő volt, épülete ma is megtalálható a Béla király út 59-61. szám alatt. Tavaly az Önkormányzat a kormány segítségével teljesen felújította a régi éttermet, amit most a Zugligeti Általános iskolások felső tagozatosai használnak, de egykor olyan nevek is megfordultak itt, mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Toldy Ferenc, Barabás Miklós vagy Bajza József. 

A Fácán területe az 1700-as évek második felétől Jäger Henrik budai kőfaragó és kőművesmester birtoka volt, ő építtette rá az első majorházat. Majd Krammer József budai tisztiorvosé lett, tőle pedig 1830-ban Riegler Ignác szappanfőző mester vette meg. Bizonyára ő hozta létre a fogadó elődjét és adta neki a Fácán nevet, utalva arra a legendára, miszerint Mátyás király idejárt fácánra vadászni. Hogy pontosan mikor nyitott ki először a vendéglő azt nem tudjuk, de azt igen, hogy 1836-ban már állt egy vendéglőház, ahol „egy falombozatu hajlék alatt derekasan tánczolnak”.

Hírességek

A vendéglőt hamar megszerette az úri közönség, és számos híresség fogyasztotta el itt a vacsoráját, vagy tartotta itt ünnepséget. Barabás Miklós festőművész így emlékezett meg a Fácánról: „A viszontlátás örömére Toldy, Vörösmarty és Bajza, a színészek közül Udvarhelyi Miklós, Szentpéteri és az idősebb Lendvay Márton majálist rendeztek a tiszteletemre a zugligeti Fácán vendéglőben, ahol reggeltől estig mulattunk és még labdáztunk is.”

Petőfi Sándort is megihlette a táj és két verset is írt a környéken: Bokor a viharban és a Hegyek közt címmel. Más legenda szerint Kossuth Lajos sokat járt ide ebédelni barátjával, Toldi Ferenccel, akivel rendszerint hagymalevest, rántott csirkét és almás pitét fogyasztottak. Az 1840-es évek közepén Lakner Sándor tudósított a Fácán fogadó pünkösdi hangulatáról, ahová szinte kötelező volt a budaiaknak elmenniük. 

„[A Fácán] egyik tágas szobája tánczteremmé volt alakítva. A zenészek kissé becsípve lévén oly kebellázitó accordokat csaltak ki hangszereikből, hogy az udvari komondor vonítani kezdett, egy jóízűen falatozó vendég fogai vízcsöppeket izzadtak, két sörnél politizáló mesterembernek hajszálai pedig annyira fölmeredtek, hogy másnap lágyító kenőcsök segedelmével is alig lehetett azokat mesterségökbül lesimítani.

A pipaszárlábu uracs mindazonáltal nagyszerű magasztaltsággal járta a két vele jött nő közepett a franczia négyest, s a jobb kezénél kövérsége miatt nagy ügygyel bajjal csoszogó megtestesült gyapjuzsákra körönként oly édesded tekinteteket vetett, hogy egy őt közel bámuló szerelmes leányka keservesen sírva fakadt…”

Üdülőközpont

A hatalmas siker arra késztette Riegler Ignác tulajdonost, hogy felkérje Hild Józsefet, tervezzen ide a vendéglőtől kicsit feljebb egy üdülő-szállót. 1856-ra fel is épült az új hatalmas U alakú épület, melyben harminc vendégszoba várta a kikapcsolódni vágyókat. A terület sok új épülettel gazdagodott, így épültek szállók, kerthelységek, de volt fürdőhely, sétálópark, cukrászda és pékség is. Egy igazi kis üdülőkomplexum épült ki ezzel. A XIX. század végére közel 20 épületből állt maga a Fácán területe, amely az egyik legkellemesebb és legdivatosabb budai nyári mulatóhellyé és bálosházzá vált.

Több irodalmi mű is megemlíti a helyszínt, így Jókai Mór Fekete gyémántok című könyvében is feltűnik, ahol a két szereplő a Fácán táncparkettjén vív párviadalt. Krúdy Gyula egyenesen a város legszebb mulatóhelyének nevezi a Fácánt a Nagy kópé című regényében, melyről így írt a könyvében. 

„A Fácánnál majális volt. A tabáni és vízivárosi tornyok litániai harangszava, valamint a Retek utcában kiragasztott zöld cédula közölte a fiatal nőkkel, hogy ezen a délután táncmulatság van a „Fácán”-nál, amelyhez Piros Flórián zenekara szolgáltatja a tánczenét; a kitűnő italokról és ételekről az ismert vendéglős gondoskodik.

(…) A vak hegedűsök, lábatlan harmonikások, akik a keresztutaknál úgy helyezkedtek el, mintha a várostól örök időkre kibérelték volna helyüket, ugyanazon nótákat vonták, amelyeket a majálisi fiatal nők anyáinak húztak, amikor azok először jártak májusban az erdőn.

A szőke és barna kontyok, a hullámos hajak, a szívben repdeső jókedvek, a pajkoskodó nyelvek, a játékos szemek, a bérmálás tömjénillatát őrző fehér harisnyák, vállalkozó kis cipők, felhevült szalagok, pontosan illeszkedő harisnyakötők, álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező vágyak eljöttek a „Fácán” ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe, amelyekben régi dámák arcai rejtőznek, mint a folyam mélyében az eldobott gyűrűk, amulettek…”
 
Hanyatlás és új kezdet

A vendéglőt a XX. század elején teljesen átalakították, és ekkor nyerte el a ma is látható, úgynevezett Horthy-villa formáját. Ettől függetlenül a vendéglő egészen az 1920-as évek végéig megőrizte népszerűségét, majd ezután csődbe került, és sorozatos végrehajtások helyszíne lett.

Az árverési hirdetések szerint italok, bútorok, zongora, sőt lovak is kalapács alá kerültek. Később az új tulajdonosok felújították a helyet, és valószínűleg ekkor kaphatta a Horthy-villa nevet, miután az elbeszélések szerint Horthy kormányzó fia többször járt ide mulatni, vadászni, síelni.

A II. világháború után az épületeket lengyel tisztek kapták meg, majd a Gestapo vette birtokba, végül a Belügyminisztérium foglalta el, és ott kémelhárító és hírszerzési oktatóbázist alakított ki. Az egész területet körbekerítették, és szigorúan őrizték az objektumot, ahol a híresztelések szerint két évig bújtatták a hetvenes években a hírhedt szélsőbaloldali terroristát, Carlost, a Sakált, akit évekig keresett Nyugat-Európa rendőrsége.

A rendszerváltás után sokáig üresen állt, majd a Normafa-rehabilitáció projektnek köszönhetően az Önkormányzat vagyonkezelésébe került és 2019-ben teljesen megújult az egykori vendéglő épülete, ahová a szomszédos területen lévő Zugligeti Iskola felsősei költöztek.

A területen egyébként az egykori Hild-féle szálló jelenleg is felújítás alatt áll, és hamarosan ez is újra a régi pompájában tündökölhet majd.

A Fácános a Normafa egyik alsó kapujaként is funkcionál, innen is fel lehet menni egy sétaösvényen a Normafához. A hegy autósforgalmát csökkentendő, a túrázók a Fácános előtt létesített új parkolóban hagyhatják gépkocsijukat. A hajdani vendéglő előtt megújult az útpálya és a buszforduló is. Az így kialakult tér a lakosság szavazata alapján a Fácános tér elnevezést kapta.

Ajánló
Ajánló
Mr. Fool, a nagy csavargó – egy bronzkutya kalandjai

Mr. Fool, a nagy csavargó – egy bronzkutya kalandjai

A múlt század derekán tizennégy éven keresztül egy gyönyörű kutya szobra figyelte a...

A kritikus költő – Ignotus Hugó

A kritikus költő – Ignotus Hugó

A 20. század első évtizedeiben a magyar főváros az európai kultúra egyik elismert...

A magyar táj megörökítője – Hollósy Simon festőművész

A magyar táj megörökítője – Hollósy Simon festőművész

A Hegyvidéki Önkormányzat, a XII. kerületi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény...