Veszett fejsze nyele – ne felejtsünk, de tanuljuk meg elengedni a múltat!

A világ népeinek közmondásai ősi tudást őriznek. Az angol nyelvű országokban a múlt bölcsei arra figyelmeztetik a ma élőket, hogy „ne sírjanak a kiömlött tej miatt”. Azzal már ugyanis nincs mit kezdeni, ha kiömlött, nem ihatunk belőle, ezért jobban tesszük, ha befejezzük a szomorkodást, és haladunk tovább a magunk útján. Mi, magyarok is ismerünk egy hasonló közmondást. A veszett fejsze nyelét emlegetjük, ha valamit elnyelt a múlt. Ezek a közmondások megtanítanak minket arra is, hogy milyen fontos tanulni a korábbi hibáinkból.
 

Ha ugyanis feldolgozzuk a múltat, elkerülhetjük, hogy újra elkövessük ugyanazokat a hibákat, mint régen. Ez e felismerés egyformán igaz az egyénre, de egész nemzetekre, országokra is. Nem véletlenül tartják a történelmet az élet tanítómesterének. Az a nép ugyanis, amelyik jól ismeri a saját múltját, zökkenőmentesen haladhat előre egy jobb jövő irányába.

 

Csodálatos gyógyulás

Február 11-én egyéb dolgokról is megemlékeznek szerte a világon. Az USA-ban ekkor ünneplik Abraham Lincoln születésének évfordulóját, miközben a Vatikánban ezen a napon idézik fel a szentszék megalapítását. Itt, Róma középpontjában döntötte el 1992-ben II. János Pál pápa, hogy február 11-e legyen a betegek világnapja. Azért ezt a dátumot választotta, mert 1858-ban februárban csodálatos dolgok történtek Lourdes-ban. Ma már egy templom magasodik azon a helyen, ahol egy fiatal lány beszámolója szerint megjelent előtte Szűz Mária. II. János Pál azt akarta, hogy a hívők figyeljenek oda a betegekre, és törekedjenek a szenvedésük enyhítésére.

A mai világban – főleg az elmúlt évek kényszerű bezárkózása után – komoly gondot jelentenek a lelki betegségek, a depresszió, valamint a szorongás. E nehézségek egy részének az az oka, hogy sokan nem tudnak „a mának élni”, hanem beleragadnak a múltba, ami miatt nehéz a továbblépés és a meggyógyulás.

 

Lezárni és elengedni

Napjainkban sokan törekszenek a tökéletességre, ám alig akad, akinek ez valóban sikerül, az életünk folyamán ugyanis mindannyian követünk el kisebb vagy nagyobb hibákat. A lelki egészségünkkel foglalkozó kutatók szerint nagyon is helyénvaló, ha nem dugjuk a fejünket a homokba, hanem átgondoljuk, mik voltak az egykori baklövéseink, és tisztában vagyunk azzal, hogy a helytelen döntések és cselekedetek hogyan befolyásolják a viselkedésünket. Így ugyanis lehetőséget kapunk arra, hogy megtisztulva a szorongás terhétől, tovább haladjunk az életutunkon.

Ugyanakkor hiba lenne túlságosan elidőzni a múlton. Ne legyünk az egykori cselekedeteink miatt érzett megbánás, csalódottság, harag vagy éppen szégyen rabjai. Ez ugyanis hosszútávon rossz hatással lehet mentális egészségünkre, sőt a testi egészségünket is alááshatják. Az egykori baklövések miatt folyamatosan önmagukat marcangoló emberek ugyanis kiszakadnak a valódi életből, beszűkül a világuk, és nemritkán újabb hibás döntéseket hoznak. A lélek megbetegedése testi problémákat is előhozhat.

Akit lelkiismeret-furdalás gyötör vagy éppen szégyen, esetleg állandóan szorong, az nem figyel oda kellő mértékben a megfelelő erőnlétre, a helyes táplálkozásra, és az emberi kapcsolatait is elhanyagolhatja.

 

Legyenek szépek az álmaink!

Fontos, hogy képesek legyünk megbocsátani önmagunknak. Dolgozzuk fel azt, ami rossz volt, és próbáljuk meg elengedni a kellemetlen emlékeket, hogy ezek többé ne okozzanak álmatlan éjszakákat. Ha sikerül, akkor tapasztalni fogjuk, milyen nagy súly került le a vállunkról. Ez akár pozitív láncreakciót is kiválthat.

Az emberek és a környezetünk felfedezi azt, hogy már nem keserű arccal bámulunk magunk elé, hanem derűsek és kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Ha valaki ilyen, az sokkal könnyebben talál barátokat, és sokkal több pozitív visszajelzésre számíthat mind a magánéletében, mind a munkahelyén. Az elengedés azonban nem jelent naivitást. A leszűrt tapasztalatokat, tanulságokat megőrizzük, ugyanakkor kizárjuk a fejünkből, a gondolataink közül mindazt, ami nyomasztott.

A múlt elengedése nem könnyű, ugyanakkor előnyökkel járhat, mivel a terheinket lerázva egy boldogabb jövő felé haladhatunk. A megújulásra február 11-e is remek alkalmat jelenthet. Persze az sem baj, ha ezen a téli napon csupán elkezdjük a felkészülést, átgondoljuk a múltunkat, a jelenünket, és megvárjuk a tavasz beköszöntét, hogy a természettel együtt mi is újjászülethessünk.