Egy szál virág a hölgyeknek – itt van március 8.

A tavasz beköszöntének egyik világos jele, hogy előbukkannak a hó és az avar alól a színes virágok. Március 8-án fontos szerep jut nekik, hiszen világszerte férfiak százmilliói járulnak a környezetükben élő hölgyek elé, hogy felköszöntsék őket. Oka van annak, hogy otthon, vagy a munkahelyünkön ilyenkor még akkor is boldog mosolyok ragyognak fel, ha kint egyébként borongós, barátságtalan az idő. Ünnepelni jó, és a hölgyek nagyon is rászolgálnak arra, hogy környezetük kifejezésre juttassa az irántuk érzett háláját és szeretetét.

A gyorsan tovatűnő hétköznapok mindenkire súlyos terheket raknak. Reggel korán kelünk, sietve eszünk pár falatot, és már megyünk is munkába vagy iskolába. Elvárás, hogy az élet minden területén jó teljesítményt nyújtsunk. Érdemes odafigyelni azokra a fiatal vagy idősebb hölgyekre, akik arcán belátó, bölcs mosoly ragyog fel a többiek panaszait hallva. Ők ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a mai világban mindenki szenvedhet a stressztől vagy a túlhajszoltságtól, ám senkire nem hárul olyan nagy teher és felelősség, mint a nőkre.

Kedvesek és erősek

A mai világ beidegződései, szokásai nagyjából százötven évvel ezelőtt alakultak ki. Megszülettek az első, korszerű nagyvárosok, a lakásokban felragyogott a villanykörte, a lóvasút helyét átvette a villamos és a metró. Bevezették az általános tankötelezettséget és a világ fejlett országaiban szavazati jogot kaptak a nők. A múlt század derekán már senki nem csodálkozott, amikor munkába álltak a lányok és az asszonyok. Ma már teljesen természetes dolog, hogy ott találjuk őket az élet minden területén. Éppenséggel az volna a furcsa, ha ez nem így lenne.

Az elmúlt évszázad elegendő volt arra, hogy a nők bebizonyítsák, mindenhez értenek, és szinte nincs olyan feladat, amivel ne tudnának megbirkózni. Ugyanakkor viszont nem múltak el az évszázados beidegződések. Egy nőnek kétszer-háromszor annyi elvárásnak kell megfelelnie, mint egy férfinak. A mai lányok és asszonyok teljes értékű munkatársként nagyszerűen megállják a helyüket az irodákban, a kutatóintézetekben, a gyárakban, de még az olyan helyeken is, ami korábban a férfiak fellegvárának számított, például a hadseregben, vagy a katasztrófavédelemben. Munka után pedig otthon is számos területen kell helytállniuk. Vacsorakészítés, a gyerek leckéjének ellenőrzése, a lakás rendben tartása továbbra is többnyire a nők feladata maradt.

Miközben lelkiismeretesen dolgoznak, gondosan ügyelnek arra, hogy szépek és ápoltak legyenek. Megjelenésükkel, mosolyukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindenki sokkal jobban érezze magát. Még a legmorgósabb férfi kollégák is elismerik, hogy nők nélkül sokkal sivárabbak volnának a munkahelyek.

Végig kísérnek életünk során

Őszinte hálával tartozunk mindazoknak a hölgyeknek, akik a kezünket fogják, és végig kísérnek minket életünk rögös útján, akár a születésünk pillanatától. Egy szál virág talán ki sem fejezheti az irántuk érzett csodálatunkat. Gondoljunk az orvosokat segítő ápolónőkre, a védőnőre, az óvónőre, a konyhás nénire, és a sok tanárnőre, akik az első csengőszó felhangzása óta egyengették utunkat. Nélkülük nem tudnánk írni, olvasni, nem ismernénk a matematika titkait. Számíthatunk rájuk, ha betegek vagyunk, hiszen ők simítják el a kórházban fejünk alatt a párnát, és például az asszisztensek odaadó munkája nélkül csikorogva megállna az egészségügyi ellátás gépezete is.

Szerezzünk kellemes meglepetést

Kollégáink, beosztottjaink és főnökeink között is rengeteg, csodálatos, példát mutató nő akad. Érdemes odafigyelni rájuk, és tisztelettel meghallgatni szavaikat.

Március 8-a pedig nagyszerű alkalom arra, hogy a férfiak tanúbizonyságot tegyenek szeretetükről és hálájukról. Egy szál virág, egy kis csoki, vagy valamilyen finom sütemény bizonyára örömöt fog szerezni a hölgyeknek.

Reméljük, hogy olvasóinknak is kellemes élményekben lesz részük ezen a kora tavaszi napon, és a Hegylakó Magazin minden munkatársa nevében őszinte tisztelettel köszöntjük a hölgyeket.