Iskolai könyvtárak világnapja

Jó oka van annak, hogy a könyvtárakat már az ókor óta világítótornyokhoz hasonlítják. A tengerjáró hajósok számtalan nemzedéke lélegzett fel megkönnyebbülve, ha az éjszakai sötétben, a komor viharfelhők között váratlanul felragyogott egy ilyen torony fénye. A távoli izzás azt jelezte, hogy megmenekültek, mert már közel van a biztonságos kikötő. A könyvtárak a tudatlanság sötétjét világítják át.
 

A polcokon ma is ott sorakozik minden, ami naggyá, széppé és nemessé teszi civilizációnkat. Kulturális örökségünk legszebb gyöngyszemeit, Arany János, Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza műveit is mind megtaláljuk a polcokon. Az iskolákban működő könyvtárak pedig egészen különleges szerepet töltenek be. Igyekeznek haladni a korral, megfelelni a tanulók gyorsan változó elvárásainak. ráadásul éppen akkor állnak oda ifjú embertársaink mellé, amikor azok még a legfogékonyabbak. 

 

Régi szép emlékek

Mindenkinek vannak emlékei az általános iskolai, vagy éppen a középiskolai könyvtárról. A legtöbben szívesen jártak oda, mert itt csend és nyugalom honolt.

Felkészülhettek a következő órájukra, megírhatták a leckéjüket, vagy éppen a polcokon sorakozó könyvek semmi mással össze nem hasonlítható, kellemes illatát beszívva, felfedezőútra indulhattak.

Itt várt rájuk az Aranyember, de a Láthatatlan ember is. Magukra vehették a Kincskereső kisködmönt, és felragyogtak előttük az Egri csillagok. Eljuthattak a Rejtelmes szigetre, vagy éppen az elmúlt néhány év során a Roxfort Akadémiára. Szemtanúi lehettek annak, ahogy a grundon összecsapnak a Pál utcai fiúk és a vörösingesek. 

Világnapból egy hónap 

Ráadásul a kalandozások során nem voltak egyedül. A könyvtárakban dolgozó pedagógusok és szakemberek általában örömmel fogadták s fogadják mind a mai napig az érdeklődő kis diákok kérdéseit. 1999 óta pedig minden októberben megtartják az iskolai könyvtárak világnapját. E jeles nap bevezetésének gondolata dr. Blanche Wollsban merült fel.

Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének vezetője sikerrel népszerűsítette elképzelését. Évről-évre más témát jártak körbe, általában olyan kérdésekre fókuszálva, amelyik különösen fontos az iskolába járó egyre újabb nemzedékek számára. 2008-tól kezdve a nagy népszerűségre való tekintettel a világnapot egy teljes hónappá bővítették. 

2018-ban azt kérdezik a gyerekektől, hogy „Miért is szeretem az iskolai könyvtáramat?” A könyvtárosok is tisztában vannak azzal, hogy csökkenő félben van az iskolások olvasási kedve.

Korábban olyan fontos témákat jártak körbe, mint az életre való tanulás, az akadályok legyőzése, de megállapították például azt is, hogy az iskola könyvtárak nemcsak ajtót nyitnak a világra, hanem bizony bennük rejtőzik a múlt, a jelen és a jövő kulcsa. Aki meg akarja fejteni a világot, művelődni és okosodni akar, az mindent megtalál, amire céljai valóra váltásához szüksége lehet. 

 

Segít és nevel

A legtöbb oktatási és nevelési intézményben működik könyvtár. Igaz ez a hegyvidéki általános- és középiskolákra is. Olyan könyveket, dokumentumokat gyűjtenek, melyekre szükség van a neveléshez, az oktatáshoz és a tanuláshoz. A művek egy részét kikölcsönözhetik a diákok, másokat helyben használhatnak. A jó iskolai könyvtár képes haladni a korral és közösségi térként is működik. Napjainkban gyakran találunk bennük számítógépet, így lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók az internetről is beszerezzenek információkat.

Nagy segítséget jelentenek a diákok felkészítésében, amikor azok a pályaválasztás vagy a továbbtanulás előtt állnak. Az igazán jó iskolai könyvtárak pedig megszerettetik a gyermekekkel magát az olvasást. A tanulók később is visszatérnek arra a helyre, amit annyira szeretnek.

Mindezekről a dolgokról gyönyörű gondolatokat olvashatunk a Városmajori Gimnázium könyvtárának internetes honlapján:
 

„Ha a visszatérésről van szó, akkor hadd írjam le, hogy talán erre vagyok a legbüszkébb. A visszatérő régi diákokra. Akik újra és újra jönnek, beköszönnek. Sokszor olvasnivalóért, gyakran csak beszélgetni kicsit. Mindig szívesen látjuk őket. Többen közülük büszkén mutatják nevüket az örökbefogadók falán.
 

Iskolánk könyvtára egy olyan tanműhely kíván lenni, ahol diákjaink elsajátíthatják az önálló ismeretszerzés, a szellemi munka technikája minden mozzanatát. Erre szolgálnak a könyvtári órák.”

 

Jövőbemutató szép hagyomány

Hazánkban jelenleg a gimnáziumok könyvtárellátottsága a legjobb. Náluk az arányokat tekintve csupán a kollégiumokban működik több könyvtár.

A könyvállomány bővítése során a szakemberek odafigyelnek arra, hogy legyen elegendő a tanuláshoz kapcsolódó valamennyi kiadványból, és az állományfejlesztés során arra is ügyelnek, hogy szép, érdekes, új könyvek is kerüljenek a polcokra.

Fontos felismernünk, hogy az iskolai könyvtárak a tanulásfejlesztés és az esélynövelés rendkívül jelentős helyszínei. Egyformán alkalmasak arra, hogy felzárkóztassák a gyengébb tanulókat, valamint arra, hogy meghitt körülmények között, mégis intenzíven foglalkozzanak az intézmény legtehetségesebb, legkiemelkedőbb diákjaival.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy ez a szép, nagy hagyományú intézmény fontos szerepet tölt be a 21. században is. Gyermekeink és unokáink ugyanolyan vidám és hasznos órákat tölthetnek az iskolai könyvtárakban, mint ahogy valamikor mi magunk is tettük.