2023-05-11
Egy hős az Istenhegyről – Az életeket mentő Tüdős Klára

Több mint egy évtizeden keresztül egy határozott fellépésű, elegáns úrihölggyel találkozhattak azok, akiknek a múlt század derekán az Istenhegyi út környékén akadt dolguk. Itt, a kerületünkben élt ugyanis Tüdős Klára filmrendező, néprajzkutató, textiltervező iparművész, az Országos Református Nőszövetség elnöke, akit 2001-ben életmentő szolgálatáért a Világ Igaza címmel tüntetett ki a Jad Vasem Intézet.
Az Istenhegyi út 92. előtt érdemes megállni, és egy pillantást vetni az épület falát díszítő emléktáblára. Három évvel ezelőtt már részletesebben foglalkoztunk e ház lakójával, Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel. E kiváló jogász erős igazságérzetétől vezéreltetve a második világháború alatt több üldözöttön segített.
A tevékenysége során mindvégig számíthatott bátor feleségére, Tüdős Klárára. A két világháború közötti Magyarország hírességei közé tartozó házaspár ugyanis dacolt az igazságtalansággal, és az üldöztetéstől, a börtöntől, sőt az esetleges halálos ítélettől sem megriadva a lelkiismerete szavára hallgatott.
Tehetség és bátorság

Az intézményben erős hazafias neveltetésben részesült, és arra biztatták, hogy kompromisszumok megkötése nélkül, az elveihez ragaszkodva járja a maga útját. A református közösség szellemisége élete végéig elkísérte. Gazdag úri kisasszonyként nyitva állt előtte a nagyvilág. Három évre külföldre mehetett, hogy Londonban, illetve Svájcban a legnevesebb magánintézetekben tanuljon. Csakhogy 1914-ben kitört az első világháború.
Tüdős Klára dönthetett volna úgy, hogy ekkor is éli az úri kisasszonykák felhőtlen, biztonságos hétköznapjait. Ám 1915-ben egyenruhába bújt, és hadiápolóként honvédelmi szolgálatot vállalt.

A hadiápolói szolgálatot követően visszatért Budapestre. Tanulni kezdett az Iparművészeti Főiskolán. Nem csupán a ruhák és a jelmezek tervezése érdekelte, hanem egyre többet foglalkozott a magyar nemzet múltjával és néprajzával. Úgy döntött, hogy a Királyi Magyar Tudományegyetemen fog néprajzot tanulni. A régi jó világ azonban már nem sokáig létezett. Hamarosan súlyos pofonokat kapott a sorstól.
Új világ – új kihívások
1918-ban Klára a hazafias budapesti társaság ismert és népszerű alakjának számított. Nem csupán a korszak népszerű társastáncait sajátította el, de a magyar népzenét és néptáncokat is. Többször is fellépett jótékonysági rendezvényeken a táncaival. Ezekre a rendezvényekre nagy szükség volt, mert Magyarország elveszítette a világháborút, és a birodalom darabokra hullott.
Ráadásul meghalt Klára édesapja. Ez annyira feldúlta, hogy engedett családja könyörgésének, és hozzáment feleségül az ugyancsak debreceni Szunyogh Rudolf huszártiszthez. A rokonság azt remélte, hogy a földbirtokos férj a háborút követő időszakban is gondoskodni tud Kláráról.
Csakhogy a románok lerohanták az Érmelléket, így odaveszett az új család földbirtoka. Klárának a férjével együtt nulláról kellett mindent újrakezdeni. Mást talán megtörtek volna a nehézségek, de a fiatal anya – 1921-ben született meg Judit lányuk – járta a maga útját. Az operaházban kezdett el dolgozni, és hamarosan már nem csak jelmezeket tervezhetett. Annak idején a magyaros stílusú díszruhákra akkor figyelt fel, amikor egy háborús rendezvény után megbarátkozott Blaha Lujzával.
A korszak ünnepelt sztárja ajándékozta meg egy elegáns magyaros ruhával. Ez az ajándék a következő évtizedekben nagy hasznára vált, mivel az úri társaság mind több tagja kezdett el történelmi ihletésű ünnepi öltözéket hordani.

A korszak ünnepelt sztárja ajándékozta meg egy elegáns magyaros ruhával. Ez az ajándék a következő évtizedekben nagy hasznára vált, mivel az úri társaság mind több tagja kezdett el történelmi ihletésű ünnepi öltözéket hordani.
Az igazi szerelem
1928-ban elvált Szunyogh Rudolftól, és egy teljes évtizeden át – e korszakban nem jellemző módon – önálló munkával tartotta el magát és a lányát. Saját divatszalont nyitott, ahol paraszthímzéssel díszített magyaros ruhákat árult. Visszatérő vásárlója volt Purgly Magdolna, Horthy Miklós kormányzó felesége.

Két évvel később ismét szükség volt a bátorságára. Az Istenhegyi úton közel száz üldözött zsidót mentett meg a férjével. A helyzetük azonban a világháborút követően sem javult. A férjével együtt kitelepítették, és eltiltották a vallásos önkéntesi munkától is. 1963-ig nagy szegénységben éltek. Élete utolsó évtizedeit a református gyülekezetnek szentelte, 1980 tavaszán hunyt el. 2001-ben Jeruzsálemből jött a hír, hogy Tüdős Klára megkapta a Világ Igaza címet, amiért megvédte és mentette az üldözötteket.