Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2024-06-18

A Hegyvidék és a budai vár ostromának 175. évfordulója

A Hegyvidék és a budai vár ostromának 175. évfordulója

Idén ünnepeljük a budai vár 1849-es ostromának 175. évfordulóját, mely esemény a magyar történelem egyik kiemelkedő mozzanata volt. A szabadságharc során Buda várának visszafoglalása döntő fontosságú volt a magyar honvédsereg számára, melyhez a Hegyvidék is hozzájárult, ugyanis Görgei Artúr főparancsnok mindhárom főhadiszállása itt volt a mai XII. kerület területén. 
 
A Remete fogadó
 
1849 májusában a magyar honvédsereg a tavaszi hadjárat sikerei után a főváros visszafoglalására készült, mivel a budai vár kulcsfontosságú célpont volt. A várat az osztrák csapatok Heinrich Hentzi vezetésével védték. 
Az ostrom első napjaiban, 1849. május 4-6. között Görgei főhadiszállása a Városmajorban található Remete fogadó volt. Ez a helyszín azért vált különösen fontossá, mert innen indult az első hivatalos felszólítás Hentzi számára, hogy adja fel a várat. Ebben az üzenetben Görgei felszólította az osztrák védőket, hogy adják meg magukat, és cserébe becsületes hadifogságot ígért. Azt is jelezte Görgei, hogy Pest felől nem fogja támadni a várat, de ha Hentzi mégis tüzet nyitna Pestre, akkor ne számítson kegyelemre. Hentzi válaszul figyelmeztette Görgeit, hogyha nem hagy fel a vár elfoglalásának tervével, akkor kénytelen lesz Pestet ágyúzással elárasztani, amit később meg is tett.
Egy későbbi naplóbejegyzésből tudjuk, hogy Hentzi milyen kíméletlenül bánt Pest városával. Szalkay Gergely honvédőrnagy így írt az ostrom elsőnapjairól: „Ma még kíméletesen bántam el Pesttel [ti. Hentzi – a szerk.], mert a golyókba nem tétettem gyújtókat. Ha azonban az »inzurgensek« ismételni találnák támadásukat, akkor Pestet tüzes golyókkal és robbanóbombákkal lövetem. Hentzi tehát szilárdul meg volt győződve, hogy Pest bombázása annyira megriasztja a magyar fővezért, hogy nem mer újra támadni, s esetleg talán még az ostrommal is felhagy és elvonul. Csalatkozott! Embertelen s minden haditörvénnyel ellenkező az a brutális eljárása, hogy egy névtelen várost porrá akart lövetni, ez csak jobban tüzelte a honvédeket. Másnap, május 6-án reggel értesültek a császáriak arról, hogy Görgei Arthur főhadiszállása a budai városmajor közelében levő »Remeté«-hez czímzett házban van, – a IV-ik körbástya ágyúiból kezdték a házat kartácsolni, még pedig oly hevesen, hogy Görgei kénytelen volt főhadiszállását a Laszlovszkyhoz áttenni.”
Görgei tehát három napon belül kénytelen volt a Remete fogadót ott hagyni, mert az osztrák parancsnok ágyútűz alá vette az egész Városmajort. A fogadó helyén ma a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika áll, ahol az egykori emléktábla szövegét felhasználva 2020 óta egy új emléktábla őrzi a történelmi helyszín emlékét.
 
A Laszlovszky-major
 
Görgei következő főhadiszállása a Laszlovszky-major volt, ahol 1849. május 6-9. között tartózkodott. A major a mai Zugligeti út 58-60. szám alatt található, és jelenleg a Máltai Szeretetszolgálat használja. A major eredetileg Laszlovszky József, Buda egyik leggazdagabb polgáráé volt, aki az 1820-as években indított el itt egy híres vendéglőt. Nem tudni biztosan, hogy Görgeinek miért esett erre a helyre a választása, mivel innen nem látható a budai vár. Valószínűleg a jól védhető és biztonságos környezet miatt hozták meg ezt a gyors döntést, amiben közrejátszhatott az is, hogy a Görgei családból már többen jártak itt a vendéglőben. 
Több utasítást és napiparancsot írt itt a Laszlovszkyban, de miután nem látta a hadműveleteket, május 9-én a főhadiszállást az ostromzár jobb áttekinthetősége végett átették Heidrich Ferenc csokoládégyáros budai polgár nyári lakába, a Svábhegyen található Óra-villába. A Laszlovszky-major kertjében azonban ma is látható az az emlékoszlop, amit 1927-ben állított a Hadtörténeti Múzeum Görgei emlékét megörökítve.
 
Az Óra-villa
Az utolsó és talán legfontosabb főhadiszállása Görgeinek az Óra-villa volt a Svábhegyen, ahol 1849. május 9-21. között tartózkodott. Ez a helyszín kiváló rálátást biztosított a budai várra és a környező területekre, így ideális volt az ostrom irányításához. Görgei itt állíttatta fel a Gellért-hegyi csillagvizsgálóból származó távcsöveket, amelyekkel figyelemmel követhette az eseményeket. 
Az itt töltött több mint tíz nap alatt számtalan hadicselekmény zajlott, és rengeteg látogatója volt a parancsnoknak. Járt itt Budapest kormánybiztosa, Irányi Dániel, a festőművész Than Mór, Klapka György vezérőrnagy és még bencés szerzetes is, de Görgei legismertebb látogatója Petőfi Sándor volt, amelyről már mi is írtunk az „Istenhegyi fogoly” címmel két cikket is. (Link)
Görgei Artúr stratégiai zsenialitása különösen a budai vár ostromának végső szakaszában vált nyilvánvalóvá, miután 1849. május 19-én és 20-án álrohamokat rendelt el, amelyek során a csapatok gyakorlatoztak, és ezzel megtévesztették az ellenséget. Eközben valójában a későbbre tervezett döntő támadásra készültek, amely végül sikeres volt.
Május 21-én a végső ütközet hajnalán, reggeli 4-kor innen, az Óra-villa tornácáról látta meg Görgei, hogy kitűzték a magyar zászlót a Budai Vár Fehérvári rondellájára. Reggel hétre megérkezett a hír is, hogy bevették a budai várat, ezután a főparancsnok felnyergelte lovait, s a Svábhegy, a Kissvábhegy lejtőin és a Városmajoron át oda sietett. 
A vár bevételének 80. évfordulójára 1929-ben készült emléktábla az Óra-villában. A budai vár ostroma nem csupán katonai siker volt, hanem a magyar szabadságharc egyik szimbolikus győzelme is, így nem véletlen, hogy a dicső ostrom emlékére 1992 óta május 21-én ünnepeljük a magyar honvédelem napját. 
Görgei Artúr három hegyvidéki főhadiszállása mind a magyar történelem fontos helyszínei, amelyek emlékeztetnek bennünket a szabadságharc hőseinek bátorságára és elkötelezettségére. Az évforduló alkalmából különösen fontos, hogy felidézzük és megőrizzük ezeket a történelmi emlékeket, melyek közösségünk büszkeségét és identitását is erősítik.
 

Ajánló
Ajánló
Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Kerületünkben immár egy gyönyörű sétány viseli egy nagyszerű orvos, pszichológus és kutató, Kopp...

Korompa – a vas és az ezüst városa

Korompa – a vas és az ezüst városa

A történelmi Magyarország északi részén, a Hernád folyó partján található egy gyönyörű kisváros,...

A grófok kedvenc építésze – Kallina Mór hegyvidéki építészmester

A grófok kedvenc építésze – Kallina Mór hegyvidéki építészmester

A Városmajor utca 54-es számú ház falán márványtábla hirdeti több nagyszerű hegyvidéki...