A Hegyvidék szerepe a tenisz elterjedésében

A 19. század végén a magyar testnevelés nagy fejlődésen ment keresztül. Folyamatosan új szövetségek, egyesületek és szakosztályok alakultak. A Budapesti (Budai) Torna Egylet vagy rövidítve BBTE is igen fontosnak tartotta a szabadtéri sportok fellendülését, és több pálya létrehozását sürgette már az 1890-es években. Az egyik budai lap 1893-ban úgy fogalmazott, hogy: „Játéktereket kell minden kerületben legalább egyet-egyet létesíteni, ahol mindkét nembeli ifjúságunk terhes szellemi munkájuk után hasznos szórakozást találjanak.”

 

A tenisz kezdetei

A tenisz labdajátékot eleinte paume, illetve tenez néven évszázadokig labdaházakban játszották, amelyből a szabadtéri mozgást kedvelő angolok az 1870-es években kialakították a Lawn-tennist, majd az előbb említett játékok szabályait kivitték a szabad ég alá a fűre, ahonnan aztán néhány évtized alatt meghódította a világot. 

Széchenyi István gróf – akinek a teniszütője fennmaradt –, Wesselényi Miklós báró és a többi magyar főúr is még a régi tenez játékot játszotta a bécsi labdaházban. Az új angol lawn tennis hazánkba 1880–1890 körül jutott el, és 1892-ig leginkább csak magánpályákon játszották. Több ilyenről is tudunk a Hegyvidéken, így nem véletlen, hogy az 1890-es években jó néhány újság számolt be ezekről. 

„Ha a városi hőségből olykor a Zugligetbe, Margitszigetre menekülök, egy-egy nyaraló kertjéből, tágas szép rétről kacagó, üde leányhang üti meg fülemet.  Kíváncsian nézek át a kerítésen, lombnyiláson s előttem áll a modern Diána, kezében lawn-tennis rakettel, kipirult arccal, csillogó szemmel” – olvasható a Pesti Napló beszámolója, amiből az is kiderül, hogy a teniszt a lányok is előszeretettel űzték. 

Az egyik híres hegyvidéki magánteniszpálya volt a zugligeti Köffinger telken Stoffer Bertalan pályája, ahová sok BBTE-tag barátja járt rendszeresen teniszezni. Itt, a zugligeti pályán nemcsak megtanulták a játékot, hanem azt is elhatározták, hogy ezt a sportot meg kell honosítani a BBTE új sportágaként.

Kollár Lajos BBTE-elnök ezt örömmel vette tudomásul, és a választmány is hozzájárult a teniszszakosztály megalakításához, így 1892-ben először az egyesület udvarán, majd az egyesület nyári játszóterén, a Christen téglavetői játékterükön, a gödörben, a mai Széll Kálmán tér területén kezdték el játszani a teniszt.

 

Tenisz a Hegyvidéken

Az egykori Széll Kálmán tér helyén alakult ki Buda egyik legnívósabb sportpályája, ahol a BBTE szakosztályai működtek, köztük a tenisz. Télen korcsolyáztak a pályán, míg tavasszal, nyáron és ősszel leginkább teniszeztek. Egy-egy ilyen teniszdélután igazi kis majálisnak számított, ahol az arisztokrácia és a polgárság összegyűlve ünnepelt a szabadban. A játékosoknak nevezniük kellett, de a nézőseregnek csak a szórakozás maradt.

Érdekesség volt továbbá, hogy a teniszt hölgyek is játszhatták, így a teniszben a nők és a férfiak egymás ellen is küzdhettek. Ez azért volt fontos, mivel a századfordulón sokan keresték azt a sportot, amit nők és férfiak együtt játszhatnának, és ezt a szerepet a tenisz tökéletesen betöltötte. A tenisz így hamar hatalmas sikernek örvendett, főleg a nők körében, nem véletlen, hogy az első magyar teniszbajnok 1894-ben Pálffy Paulina grófnő volt, aki egyetlen női indulóként győzedelmeskedett a férfiak felett.

Ez a kezdetekben leginkább az arisztokrácia sportja volt, mivel az első teniszezők körében a Zichy, az Andrássy, az Eszterházy és a Széchenyi család, illetve az uralkodóház főhercegi családtagjai is jelen voltak. Azonban azzal, hogy a BBTE nagy nyílt pályákon kezdte el űzni a sportot, megnyílt a lehetőség a városi polgárok számára is, hogy kipróbálják magukat. Hamarosan nagy tömegeket kezdett el vonzani a tenisz, ami miatt még több pályát kellett megnyitni. A sport gyors elterjedését jól mutatja, hogy míg 1902-ben tíz egyesület foglalkozott a tenisszel, addig 1932-re már 126. 

Később a Városmajorban is sok teniszpálya épült, ahol az egyesületeken és edzéseken kívül komoly mérkőzések is voltak. A kínai teniszválogatott például itt játszott 1965 júliusában a Budapesti Városi Tanács Sport Klubja ellen, továbbá talán kevesebben tudják, hogy a Hegyvidék főutcáján, a Böszörményi úton is volt lehetőség teniszezésre, miután a Böszörményi út 20–22. mögött is teniszpályák voltak, ahol az 1980-as években lehetett teniszezni. 

Egy kis kapcsolódó érdekesség, hogy szintén itt a Böszörményi úton nyílt meg egykor a Teniszke nevű eszpresszó, amit a világhírű magyar teniszező, Asbóth József nyitott 1948-ban. A Teniszke sportolók, művészek kedvenc találkozóhelye volt, ahol Puskás Öcsi is többször megfordult. 

A tenisz a mai napig az egyik legnépszerűbb szabadtéri egyéni sport, amelynek hazai elterjedésére büszkék lehetünk, ugyanis azt a Hegyvidéki teniszpályák ihlették.