Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2023-07-17

A múltunk gyönyörű emlékei – képzeletbeli séta a Tar-patak mentén

A múltunk gyönyörű emlékei – képzeletbeli séta a Tar-patak mentén

A Kútvölgyi útról pár perc sétára lévő Tarpatak utca egy történelmi tájegység nevét őrzi, ahol a 19. században egy maroknyi magyar arisztokrata és szakember a semmiből teremtette meg a Magas-Tátra mai napig virágzó idegenforgalmát. Emlékük mára elhalványult, ám amit alkottak, az ma is lenyűgöző sétákra, kirándulásokra, a természet csodáinak megtekintésére csábít az egykori magyar–lengyel határ közelében.
 
Az első világháborút követő évtizedekben a kerületi városatyák komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy jó néhány közterület neve őrizze az idegen uralom alá került magyar városok nevét. A jelentősebb települések mellett a szívükhöz különösen közel álló tájegységeket is megörökítettek, hiszen tarthattak attól, hogy a külföldi katonai jelenlét miatt magyar állampolgárok sokáig nem juthatnak el az ezeréves múltunk történetét, a legjelentősebb államférfiaink és királyaink keze nyomát a mai napig őrző tájegységekre.
 
Keserédes emlékezet

A Tarpatak utca keserédes emlékeket idéz fel abban, aki egy magas hegy tetejére, esetleg tiszta időben a svábhegyi Erzsébet-kilátóba felmászva észak felé fordul. Kis szerencsével a messzeségben felsejlik az ezer éven át a magyar–lengyel határt kijelölő Tátra vonulata.

Tarpatak nevét két völgy is őrzi. A Kis- és a Nagy-Tarpataki-völgytől sincs messze a gyönyörű tátrai táj legjelentősebb települése, Ótátrafüred. Ha valaki kedvet kap a kiránduláshoz, az Eperjesen keresztül juthat el ide. A környék nem csupán szép hegycsúcsokkal, romantikus völgyekkel, gerincekkel, de egyedülálló állatvilággal, tavakkal, patakokkal, valamint a történelmi múltunk számos emlékhelyével várja a látogatót.

Az sem gond, ha valaki egyelőre nem tud útra kelni a történelmi határvidék felé. Elegendő, ha ellátogat a Magyar Nemzeti Galériába, és ott megnézi a Csontváry Kosztka Tivadar lélegzetelállítóan erőteljes festményét e tájról. A nagy Tarpatak völgye a Tátrában című alkotás megmutatja, mit érezhettek a boldog békeidők magyarjai, ha erre jártak.
 
Grófok és vállalkozók

A Magas-Tátra déli völgyei Szepes vármegye irányítása alá tartoztak. Az ember itt már az őskorban megjelent. A korai törzsek nem csupán földműveléssel foglalkoztak, el kezdték kiaknázni a környék természeti kincseit is. Az ősi salakkupacok jól mutatják, hogy a kelták korában milyen komoly ipari tevékenység folyt a csúcsok árnyékában. II. Géza királyunk úgy döntött, hogy feleleveníti az ókori népek hagyományait, ezért Németországból olyan telepeseket hívott be, akik értettek a bányászathoz és a fémek megmunkálásához. A németek mellett sok magyar is élt itt, és egy idő múlva megjelentek a hegyvidéki szláv törzsek pásztorai.

A Magas-Tátra természeti szépségeire már a 18. század elején felfigyeltek. Gróf Csáky Istvánnak köszönhetjük, hogy Észak-Magyarországon megszületett az idegenforgalom. 1793-ban vadászházat építtetett, ahol több előkelő arisztokrata vendége is megfordult. Nem tartott sokáig, amíg a látogatók felfedezték, hogy a közelben lévő forrásokban gyógyvíz bugyog. Ótátrafüred ezt követően gyors fejlődésnek indult. A város éttermet kapott, majd megjelentek az első szállodák. Ekkoriban érkezett ide Rainer János György, aki felismerte, hogy a település vonzó idegenforgalmi központtá válhat, amennyiben fejlesztik a környéket, és utakat, szanatóriumokat építenek.

Harminc éven át küzdött Ótátrafüred felvirágoztatásáért. Lakóházakat, játéktermet, báltermet alapított, kijelölte az első túraútvonalakat, és elérte, hogy Szepes vármegye könnyen járható kocsiutat hozzon fel a hegyek közé. 1865-ben az ő nevéhez kötődik az első tátrai menedékház létrehozása. Rainer hazafiságát jól mutatja, hogy 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta az állattani gyűjteményét.
 
Mátyás király emlékezete

A túrázókat és a hegymászókat több izgalmas csúcs várja. Érdemes végigsétálni a Jávor-völgyön, a Felkai-völgyön, és megnézni, esetleg megmászni a Vörös-tornyot, a Hegyes-tornyot, a Bibircset és a Nagyszalóki-csúcsot. Ez utóbbihoz fűződik egy szép legenda. Állítólag Hunyadi Mátyás szívesen vadászott a környéken. A zergék nyomában jutott fel arra a bércre, amelyiknek a testőrei és a vadásztársai szerint pontosan olyan volt az alakja, mint Mátyás orra. A 2283 méter magas Királyorr azóta is őrzi uralkodónk nevét.

A környék bércei már az 1600-as évek végén felkeltették az első, mai értelembe vett hegymászók figyelmét. Az itteni csúcsokra először Buchholtz György evangélikus lelkész, neves Tátra-kutató jutott fel. Őt 200 évvel később rengetegen követték, amikor Ótátrafüreden megalakult Magyarország első turistaklubja. A boldog békeidők alatt jó néhány elegáns hotel és turistákat szállító sikló is épült. A Tar-patak vidéke ma is az idegenforgalom tátrai fellegvára. Korszerűsítették a közlekedését, és könnyű eljutni a Kárpátok másik jelentős, idegenforgalmi központjába, Tátralomnicra is.

A magyar múlt emlékei mostanra kifakultak. A turizmus mindenekelőtt a gazdag nyugati vendégeket csalogatja, honfitársaink viszonylag ritkán látogatnak el ide. E hegyek azonban annyira gyönyörűek, hogy érdemes útra kelni, hogy ne csak a Tarpatak utcában sétálhassunk, hanem Mátyás király, Csáky István gróf és Rainer János György nyomában bejárjuk az egykori dicsőség jeleit csendben megtartó utcákat, völgyeket, hegyhátakat.

Ajánló
Ajánló
A 150 éves Budapest mentén

A 150 éves Budapest mentén

A Jánoshegyi és a Konkoly-Thege Miklós úton sétálva a kirándulók lépten-nyomon találkozhatnak...

Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Kerületünkben immár egy gyönyörű sétány viseli egy nagyszerű orvos, pszichológus és kutató, Kopp...

Korompa – a vas és az ezüst városa

Korompa – a vas és az ezüst városa

A történelmi Magyarország északi részén, a Hernád folyó partján található egy gyönyörű kisváros,...