Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2023-08-13

Kaán Károly – a magyar erdők megmentője

Kaán Károly – a magyar erdők megmentője

Kerületünkben két helyen is emléktábla őrzi annak a magyar erdőmérnöknek, gazdaságpolitikusnak és tudósnak a nevét, aki az első világháborút követően megmentette a magyar erdőket, és oroszlánrészt vállalt a korszerű, hazai természetvédelem megteremtésében.


A Jókai-kert Természetvédelmi Terület a főváros legszebb ilyen jellegű intézménye. Itt működik a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága, a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében a Jókai Emlékszoba, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Bent és a környéken sétálva nemcsak Jókai kedvenc padját tekinthetjük meg, de a Költő utca 21. számú ház falán megtaláljuk Kaán Károly egyik emléktábláját is.

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal a születésének százhuszadik évfordulóján helyezte el a táblát. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a saját korában és később is nagy tiszteletnek örvendett. Száz évvel ezelőtt megakadályozta, hogy az első világháborút lezáró békeszerződések miatt elpusztuljanak a hazai erdőségek.
 
Tudós és politikus

Kaán Károly 1867 nyarán született Nagykanizsán, és a pályafutása során bejárhatta hazánk legszebb tájait. Már kamaszkorában lenyűgözte a természet szépsége, és örömmel járta a Bakony, a Mátra, a Tátra, a Keleti- és a Déli-Kárpátok völgyeit. Felsőfokú tanulmányait Észak-Magyarországon, Selmecbányán kezdte meg. A Bányászati és Erdészeti Akadémia elvégzése után, 1890-ben diplomázott.

A tizenkilencedik század utolsó évtizedében hazánk hatalmas fejlődésen ment keresztül. A változások szele nem kerülte el az erdőgazdaságokat sem. A fiatal Károly hosszú éveken keresztül a Kárpátok árnyékában dolgozott. Besztercebányán erdésszé léptették elő, és az elöljárói állami ösztöndíjjal elküldték a korszak legjelentősebb szakképzési központjába, Karlsruhéba. Ezt követően nem csupán a Fekete-erdőben tanulmányozhatta a leghatékonyabb módszereket, de eljutott Ausztriába, Bukovinába és Galíciába is.

A huszadik század hajnalán a kötelesség a magyar fővárosba szólította. A magasan képzett szakember tudására igényt tartott a Földművelésügyi Minisztérium. Erdőmesterré léptették elő, majd rábízták a kincstári erdők felügyeletét.

Bár egyre több időt kellett irodákban töltenie, nem akart lemondani a szívéhez oly közel álló erdei sétákról. Ekkoriban fedezte fel kerületünk vadregényes tájait. Sokat sétált és túrázott a majdani Hegyvidék területén. Úgy döntött, hogy itt telepszik meg, a mai XII. kerületben. Másik emléktábláját a Szilágyi Erzsébet fasor 10. szám alatti házának falán láthatjuk. Közvetlenül az első világháború kirobbanását megelőzően fontos, új feladatot kapott, kormánybiztosként ő felügyelte a hazai természetvédelmet.
 
A legnagyobb erőpróba

Minisztériumi főosztályvezetőként határozott, keménykezű szakpolitikusnak tartották. Erre szükség is volt a világháborút követően. A trianoni diktátum után a magyar erdőterületek több mint nyolcvan százaléka az új határok túloldalára került. Az elcsatolt területeket megszállók nem engedélyezték a korábbi gazdasági kapcsolatok fenntartását, így az ipar, a gazdaság, de az építkezők is hiába vártak gerendákra, deszkákra, tüzelőanyagra. A háborús pusztítás és a Magyar Királyság központi részeire menekülő sok millió honfitársunk elhelyezése érdekében hatalmas építkezések kezdődtek. Ezekhez a vállalkozók onnan szerezték be a faanyagot, ahonnan csak tudták. Hétköznapi lett a rablógazdálkodás, a megmaradt erdőségek kiirtása.

Kaán Károly szembeszállt a pusztítással. 1919-ben az erdő- és faügyek kormánybiztosaként szolgált, a húszas években pedig államtitkárrá léptették elő. Megakadályozta a meglévő erdők elpocsékolását, és azt kezdeményezte, hogy az Alföldön kezdődjön nagyszabású faültetés.
 
A természetvédelem élharcosa

Miközben az erdők megmentéséért küzdött, több tudományos munkát írt, amelynek elismeréseképpen levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. A húszas évek végén szakpolitikusként gyakorlatilag a semmiből teremtette meg a korszerű szemléletű hazai természetvédelmet. Munkásságát a nyugdíjba vonulása után is folytatta.

A kerületünkben élő tudós erdőmérnök nevével sok helyen találkozhatunk. A Nagy-Hárs-hegy legszebb pontján áll a Kaán Károly-kilátó. A Balaton-Felvidék egyik tanúhegyén, a Szent György-hegyen róla nevezték el a turistaházat, és a természetjárók a Bükkben, illetve a Visegrádi-hegységben is ihatnak a Kaán Károly-forrás hűsítő vizéből.

Ajánló
Ajánló
Korompa – a vas és az ezüst városa

Korompa – a vas és az ezüst városa

A történelmi Magyarország északi részén, a Hernád folyó partján található egy gyönyörű kisváros,...

A grófok kedvenc építésze – Kallina Mór hegyvidéki építészmester

A grófok kedvenc építésze – Kallina Mór hegyvidéki építészmester

A Városmajor utca 54-es számú ház falán márványtábla hirdeti több nagyszerű hegyvidéki...

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...