Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-03-07

Petőfi rabságban – az istenhegyi fogoly 1. rész

Petőfi rabságban – az istenhegyi fogoly 1. rész

Petőfi Sándor nemcsak lelkesítő szavakkal szolgálta a magyar forradalmat, de fegyvert is ragadott, hogy kivívja hazánk függetlenségét. A szilaj vérmérsékletű fiatalember számos alkalommal került összetűzésbe a régimódi, mereven gondolkodó politikai és a katonai vezetőkkel. Ezek miatt a viták miatt éppen a majdani XII. kerületben, az Istenhegyen került fogságba. 

1848-ban szilánkokra hasadt a Napóleon legyőzése után nagy nehezen, sok erőfeszítés árán összekovácsolt világrend. Megingott a Szent Szövetség, és szerte Európában az emberek mindenfelé örömmel fogadták a tavasz beköszöntét. Ma, 170 esztendővel később azonban egészen különleges jelentősége van március 15. napjának Magyarországon és a szomszédos államok magyar lakta területein. Ekkor idézzük fel azt a csodálatos nemzeti összefogást, amelyik akkor régen hadrendbe állította a legjobb hazafiakat, hogy országunk lerázza a rabláncot.

Jól tudjuk, hogy mi történt a forradalom  első, sorsdöntő napján. Petőfi Sándor és a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyűltek össze. Bátran szembeszálltak az elnyomókkal, amikor átmentek a Landerer-Hackenast nyomdába, és a Hatvani utcában kinyomtatták a magyar nemzet követeléseit. A történelmi jelentőségű 12 ponttal a kezükben a pesti Városházára mentek, majd átjöttek Budára, és a Várban a helytartótanácsot meghátrálásra késztetve kiszabadították börtönéből Táncsics Mihályt.

Hol volt eközben a nagy reformer, Széchenyi István? Mit csinált a későbbi miniszterelnök Kossuth Lajos?
Ők ketten aznap reggel hajóra szálltak. Pozsonyból 70 országgyűlési képviselő társaságában vitték fel a császárvárosba, Bécsbe a magyar nemzet javaslatait a közös dolgaink rendezéséről. Az osztrák császár hozzájárulását kérték ahhoz, hogy felkerülhessen a korona a reformországgyűlések emberfeletti munkájának eredményére. Ismerős dolgokat kértek nemzetünk előkelőségei: a jobbágyok örökváltságát, uniót Erdéllyel, évenkénti országgyűlést, a papi tized és az ősiség eltörlését, közteherviselést, nemzeti kormányt, sajtószabadságot. A bécsi nép kitörő lelkesedéssel fogadta Magyarország képviselőit.

Itthon azonban már forrt a hangulat. A nagy nap méltó zárása volt, hogy a Nemzeti Színházban a Bánk bánt állították színpadra. A nézők lelkesen hallgatták Jókai szavait a forradalom győzelméről. A megmámorosodott márciusi ifjak és a Duna-parti nagyváros népe is jól tudta, mindez elkerülhetetlen lett volna Petőfi Sándor szerepvállalása nélkül.
 
Arról azonban kevesen tudnak, hogy a költő nem sokkal később éppen nálunk, a majdani 12. kerület egyik vadregényes épületében került veszélyes helyzetbe, ami kis híján megakadályozta, hogy kardot ragadva ott lehessen szabadságharcunk sorsdöntő, hősies csatáiban. Látogassunk el képzeletben a múltba, mert Petőfi letartóztatásának története majdnem egy évtizeddel a forradalom kitörése előtt vette kezdetét.
 
A csokoládégyáros órája

A 19. század elején a mai Istenhegy romantikus, erdős vidék volt. 1840 táján azonban lassan, de biztosan megváltozott a környék képe, mind több budai polgár fedezte fel, mennyire gyönyörűek az itteni erdők. Hamarosan felmerült a gondolat, mi volna, ha telket vennének, hétvégi házat, esetleg új otthont építenének itt maguknak. A Petőfi Sándor tömlöcéül szolgáló ház is ekkoriban, 1843 táján épült. Tulajdonosa a korszak híres csokoládégyárosa, Heidrich Ferenc volt.

Ő nem érte be azzal, hogy a villája egy gyönyörű, klasszicista épület legyen. Valami különlegességre vágyott, éppen ezért egy toronyórára emlékeztető, jókora időmérő készüléket építtetett a ház homlokzatába.

Az emberek messze földről az óra csodájára jártak. Ráadásul a házból nagyszerű kilátás nyílt a budai Várra. A kortársak hamarosan már csak Óra-villaként emlegették Heidrich otthonát.
 
Változik a világ

Nem sokkal azután, hogy az épületben ketyegni kezdett a híres óra, nagy változások történtek a Hegyvidéken, de egész Európában is. 1847-ben sor került a híres Dűlőkeresztelőre, és a környék ekkor kapta meg az Istenhegy nevet. Egy esztendővel a névcserét követően Pesten és Budán is úrrá lett a forradalom láza.

A forradalom kirobbanását követően az elképesztő népszerűsége miatt sokan megijedtek Petőfitől, és komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy befeketítsék a hírnevét. A rágalmazóinak nem volt nehéz dolga, mert a költő nem tett lakatot a szájára, és bátran kimondta azt, amit gondolt. Katonaként is több alkalommal vitája támadt az előjáróival. Emiatt történhetett meg, hogy Klapka György bezáratta az Óra-villa egyik szobába. Vajon miért haragudott meg a szabadságharc kiváló vezérkari tisztje a Nemzeti Dal írójára?
 
Petőfi, a katona

Az ifjú költő 1848-ben annak dacára jelentkezett önként a haza fegyveres védelmére, hogy a felesége gyermeket várt. Erdélybe ment, hogy a magyar népfelkelőket támogassa. Az osztrákok azonban zendülésre biztatták a hazai nemzetiségeket, és Erdélyben is kitört a fegyveres lázadás. Petőfi kénytelen volt Nagybanyáról visszatérni Pestre.

Hiába kapott századosi rangot, már az ősz folyamán vitái támadtak parancsnokaival, mert hibás döntésnek tartotta a csekély létszámú magyar seregek felhasználását. Az összetűzések nem vették el a lelkesedését, októberben már Debrecenben szolgált. Úgy érezte, meg kell mutatnia, hogy van olyan bátor vitéz, mint amilyen kiváló költő. Erre Erdélyben kínálkozott a legjobb lehetőség. Azon a hadszíntéren Bem József irányította a szabadságharc csapatait. Petőfi úgy döntött, hogy a honvédelmi háború talán legtehetségesebb tábornoka mellett fog szolgálni.
 
Cikkünk következő részében megnézzük a bajok kezdetét, ahogy Petőfinek komoly vitája támad Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, összetűzésbe kerül Klapka Györggyel, és azt is, hogy mi okból tartóztatták le Görgey Artúr főparancsnokságán, az istenhegyi Óra-villában.

Ajánló
Ajánló
A 150 éves Budapest mentén

A 150 éves Budapest mentén

A Jánoshegyi és a Konkoly-Thege Miklós úton sétálva a kirándulók lépten-nyomon találkozhatnak...

Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Kerületünkben immár egy gyönyörű sétány viseli egy nagyszerű orvos, pszichológus és kutató, Kopp...

Korompa – a vas és az ezüst városa

Korompa – a vas és az ezüst városa

A történelmi Magyarország északi részén, a Hernád folyó partján található egy gyönyörű kisváros,...