2019-04-01
Fényt hozni a homályba – kerületünk díszpolgára: Fehér M. Anna

Tavasszal megtelik fénnyel és ragyogással, a megújuló természet színeivel az életünk. Vannak azonban olyan embertársaink, akik nem láthatják ezt a csodát, mert örökké a homályban vagy a sötétben élnek. Őket, a gyengén látókat és a vakokat szolgálja a Hegyvidék egyik díszpolgára, Fehér M. Anna apáca. Odaadásával, megrendíthetetlen szeretetével példaképül szolgálhat mindenki számára.
Akik jól látnak, azok talán el sem tudják képzelni, milyen nehéz a nemlátók és a gyengén látók sorsa. Szakszerű segítségre és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy később megtalálják a helyüket a világban és boldogan élhessenek. A vakokkal való törődés nagy odaadást és komoly szakértelmet igényel. E szakterület egyik fontos hazai központja nálunk működik, a Hegyvidéken. A Mátyás király úton a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonában, Óvodájában és Általános Iskolájában nagy szeretettel várják a sajátos nevelési igényű, a látássérült, valamint a látás- és mozgássérült gyermekeket. Az itt tanulók teljes körű ellátást kapnak, és az igényeiknek megfelelő óvodai és általános iskolai oktatásban részesülnek. Az intézmény élén kerületünk egyik díszpolgára, Fehér M. Anna áll.
Nehéz idők gyermeke

1947-ben született, egy kis faluban, Vértesacsán. A falusi iskolában az osztálytársai sokat csúfolták gyenge szeme és a szemüvege miatt. Három évvel az 56-os forradalom eltiprását követően a családja Budapesten próbált új életet kezdeni. Azért költöztek fel a fővárosba, mert az édesapja megbetegedett, és kénytelen volt új munkahelyet keresni magának.
Anna szerető családban nőtt fel. Gyakran kirándultak a közeli hegyek között, ezért a Hegyvidéken, az itteni szép tájon egyből otthon érezte magát. A kislánynak nem volt könnyű ez a nagy változás, mivel látássérült volt.
Szerencsére jó helyre került, a kerületünkben tanulhatott, a Virányosi úti iskolában. Remekül megállta a helyét jobban látó társai között, majd bekerült a Táncsics Mihály Gimnáziumba, ahol sikeresen leérettségizett.
Anna szerető családban nőtt fel. Gyakran kirándultak a közeli hegyek között, ezért a Hegyvidéken, az itteni szép tájon egyből otthon érezte magát. A kislánynak nem volt könnyű ez a nagy változás, mivel látássérült volt.
Szerencsére jó helyre került, a kerületünkben tanulhatott, a Virányosi úti iskolában. Remekül megállta a helyét jobban látó társai között, majd bekerült a Táncsics Mihály Gimnáziumba, ahol sikeresen leérettségizett.
Ekkoriban a hatóságok nem nézték jó szemmel, ha egy fiatal aktív az egyházban, és nem titkolja el vallásos meggyőződését. A gimnazista lány már egészen fiatalon érdeklődni kezdett a gyógypedagógia iránt, és fontosnak tartotta a látássérültek támogatását. Ehhez a legjobb szakképzést a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán kaphatta volna meg.
A zugligeti templomban találkozott először rendi nővérekkel. Lenyűgözte, hogy ezek a nők a gyengék és az elesettek támogatásának szentelték az életüket. Lassan, lépésről lépésre érlelődött benne, hogy maga is a szerzetesek útján válassza. Hiába tett azonban sikeres felvételi vizsgát, hiába tanult nagy szorgalommal, az intézmény vezetése felfigyelt az egyházi kapcsolataira. A hatóságok mindent megtettek azért, hogy eltántorítsák ettől. Hónapokig vizsgálták, nyomoztak utána, többször is kihallgatta a rendőrség, és átkutatták az otthonát. Végül kizárták a főiskoláról.

Más talán belerokkant volna abba, ha ilyen hatalmas pofont kap a sorstól. Fehér M. Annát azonban segítette az erős hite és a gyerekek szeretete. A felsővízivárosi Szent Anna-templomban Lékai László bíboros kezdeményezésére 1977-ben indult meg a látássérültek lelki gondozása.
Ez nagyszerű lehetőséget jelentett a kizárt diáklánynak, aki kitartóan és fáradhatatlanul segítette a gyengén látókat és a nemlátókat. Rendkívül értékes szakmai tapasztalatokra tett szert, és közben rájött arra, hogy szerzetes nővérként szeretne élni. 1979-ben sikerült lediplomáznia. Hét éven keresztül nem csupán a Vakok Iskolájában dolgozott, de a Batthyány téren egy lakásban megalapította a látássérült gyermekek Szent Anna Otthonát.
Élete egyik legfontosabb pillanata akkor jött el, amikor titokban letette a szerzetesi fogadalmat. Az Erzsébet-apácák példaképük, Szent Erzsébet és Szent Ferenc nyomdokaiban haladva az embereket akarják szolgálni. Fontosnak tartják a szegény, a beteg és az öreg nők gondozását. 1945 után feloszlatták a rendet, ám sok nővér továbbra is aktív maradt, és a kórházakban szolgálta a betegeket.
1989-et követően új lehetőség tárult fel a látássérült gyerekek gondozása előtt. A Mátyás király útján megalakult a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona. Szükség is volt rá, mert a régi hely nem volt elég nagy a sok rászoruló fogadására és ellátására.
Fejlődés és elismerés

Példaértékű a gyermekotthon fejlődése. Ma már óvoda és iskola is működik a többemeletes, korszerűen felszerelt épületben. A kis tanítványok oktatását, nevelését a saját uszodájuk és tornatermük is elősegíti. Fehér M. Anna munkásságát a kerületünk azzal ismerte el, hogy 2011-ben a Hegyvidék díszpolgárává választotta.