Ahol boldog a gyermekkor – ma van az óvodák és a bölcsődék napja

A legkisebb gyermekek egészséges fejlődése szempontjából a bölcsőde és az óvoda a legfontosabb intézmények közé tartozik. A világon április 21-én ünneplik az e két intézményben dolgozó pedagógusok, nevelők, segítők munkáját. 

 

Kerületünkben jó dolog kisgyereknek lenni. Az elmúlt évek során az önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy megújuljanak és bővüljenek a hegyvidéki óvodák és bölcsődék. A fejlesztőmunkának és a férőhelybővítéseknek köszönhetően az utóbbi évtizedben mindig volt elég hely valamennyi kis „hegylakó” számára az önkormányzati fenntartású bölcsődékben és az óvodákban.

Ez azért is nagyon fontos, mert meghatározó gyermekkori élményeink jelentős része e két intézményhez kapcsolódik. A gyerekek a bölcsődékben kapcsolódnak be az egészségügyi-gyermekjóléti rendszerbe, majd az óvodában találkoznak először a nevelési és az oktatási rendszer alapjaival, miközben képzett szakemberek és segítők vezetik őket a felcseperedés útján.

Az óvoda csodálatos emlékekkel ajándékoz meg minket.

A legelső emlékeink éppen az óvodai csoportunkhoz, a kedves óvónénihez kapcsolódnak. 

 

Egy szép tavaszi ünnep

Nem véletlen, hogy hazánkban április 21-én tartják a bölcsődék és az óvodák napját. 1852-ben április 21-én kezdett működni Magyarországon az első bölcsőde. Érdekes egybeesés, hogy Friedrich Fröbel német pedagógus, az óvodák szülőatyja 1852-ben ugyanezen a napon született. A világon a legelső „játszó- és elfoglaló intézmény” megalapítójának születésnapjából lett az óvodák ünnepe.

A két dátum egybeesése lehetővé teszi, hogy egyszerre ünnepeljük meg a gyermekkor védelmezőit, segítőit, vagyis a bölcsődékben és az óvodákban a gyermekeink mellett álló szakembereket. Nekik köszönhetjük, hogy a kicsik biztonságos és meghitt közegben tölthetik a napjaikat, és a bölcsődei-óvodai évek során a nevelők, óvodapedagógusok nélkülözhetetlenek a gyermekek fejlődésében. 

 

Hosszú út a boldogság felé

Ami a legkisebb gyermekek gondozását illeti, hazánk az európai élvonalba tartozik. Térségünkben 1849-ben Ausztriában nyitották meg az első bölcsődét, majd alig három esztendővel később Brunszvik Júlia megnyitotta a Pesti Első Bölcsőde Egyletet. Az intézményrendszer kezdetben lassan fejlődött, ám megváltozott a helyzet, amikor a huszadik században tömegesen álltak munkába a nők. Egyre több nagyvállalat hozott létre üzemi bölcsődét, ahol már szakemberek vigyáztak a kicsikre. 

Az első hazai óvoda megnyitása majdnem negyedszázaddal előzte meg a bölcsődék megjelenését. A család egy másik tagja, BrunszvikTeréz nyitotta meg ezt az létesítményt. Hamarosan közvetlen szomszédságunkban, a Krisztinavárosban, a Várban, illetve a Vízivárosban működött az első három magyar óvoda. Hat évvel később Bezerédj Amália létrehozta az első magyar falusi kisdedóvót is. Ezt követte a magyar óvónőkérdés beindítása, aminek következtében 1848-ban már közel kilencven óvoda működött itthon. 

Külföldön is akadtak remek szakemberek, akik széles körben elterjesztették az óvodai nevelés gondolatát. Friedrich Fröbel tanítványai nemcsak német földön mutatták be az óvodák előnyeit, de Angliában és az USA-ban is elterjesztették az újfajta intézményt. 

 

Tanulás, fejlődés, szórakozás

A gyermekek egészséges fejlődése szempontjából meghatározók a korai évek. Az óvodákban a kicsik elsajátítják a közösségi élet alapjait, megtanulnak kommunikálni egymással és a felnőttekkel, miközben a közös foglalkozások és a játék során folyamatosan fejlődnek. Bővül a szókincsük, megerősödnek, ügyesebbé válnak, feltárul előttük a zene és a művészetek világa, és fejlődik a kreativitásuk is. Kikerülve az otthonukból, új barátokra tehetnek szert. Biztonságos, nyugodt környezetben lehetnek, amíg valamelyik szülő délután eljön értük.

A megfelelő bölcsőde- és óvodarendszer nagyban megkönnyíti az egész család életét.

A szülők nyugodtan dolgozhatnak, mert tudják, jó helyen vannak a kicsik. Kerületünkben jelenleg tíz óvodában, hatvannégy csoportban várják a legkisebbeket. Százötvenegy óvoda-pedagógus dolgozik a Hegyvidéken, és az óvodásaink létszáma meghaladja az ezerkétszáz-negyven főt.

Érdemes tudni, hogy önkormányzatunk huszonhat fővel több álláshelyet biztosít annál, mint ahányat a gyermeklétszám alapján számított, a kincstár által finanszírozott rendszer lehetővé tenne. A kerület számára ugyanis fontos, hogy az ovisok a lehető legjobb körülmények között, harmonikusan fejlődjenek. Ebből a célból az elmúlt években a komoly fejlesztések során az épületek új csoportszobákkal, sószobákkal bővültek, és az önkormányzat odafigyelt az energiarendszerek korszerűsítésére is. A környezetvédelemre nevelés terén elért eredményeket mutatja, hogy hét intézmény megkapta a Zöld Óvoda, kilenc pedig a Madárbarát óvoda minősítést. A gyerekek ezenfelül pedig már tíz helyen is igénybe vehetik az óvodai sószobát.

A bölcsődei és az óvodai munka egész embert igénylő, szép feladat. Ha ma ellátogatunk valamelyik ilyen intézménybe, néhány kedves szóval, esetleg egy szál virággal mi magunk is köszönetet mondhatunk és kifejezhetjük tiszteletünket az ott dolgozó pedagógusoknak és segítő munkatársaiknak.