Mindenki kedvence: a ropi

Nehogy azt higgyük, hogy csak a modern kor embere szeret nassolni! Az emberek régen is kedvelték azokat az apró, könnyen magukkal vihető rágcsálnivalókat, amelyeket utazás közben vagy bármikor a nap folyamán elővehettek, ha megéheztek és egy kis energiára volt szükségük.

Ez a szokás nem változott, bár a ropit nemcsak utazásnál, hanem filmnézésnél, házibulikban, vendégségben is szívesen fogyasztjuk.

 

Ropi a tengerentúlról

A sós pálcika ötlete az USA-ból származik. A 18. század végén Dél-Németországból a bevándorlók által az Amerikai Egyesült Államokba került a tipikus német perec, amelynek a receptje alapján készült az első ropi. 1935-ben egy hannoveri kekszgyár átvette az amerikaiak sós pálcika ötletét, és a sóval ízesített, rúd alakú terméket Salzletten néven, piros dobozban kezdték forgalmazni.

A tésztából sütött és tengeri sóval ízesített vékony pálcikák először Németországban, majd Európa-szerte közkedveltek lettek. A legnépszerűbb hazai ropimárka a Nógrádi, de szoros a verseny több nagy áruházlánc saját márkás termékével. A híres Nógrádi ropit 1917-ben kezdték el gyártani, osztrák recept alapján.

 

Hogyan készül?

A ropi két legfontosabb alkotóeleme a fehérliszt és a sókristályok, ezenkívül kerül a tésztába margarin, némi élesztő és cukor. Mindezt nagy űrtartalmú gépekben keverik össze sűrű tésztává, majd kelesztik meg. A gép feldarabolja a tésztát, hiszen a hagyományos ropi egyenlő méretű, pontosan tíz centi hosszú. Ezt követően négy-öt perc alatt ropogósra sütik a sütőkemencében. 

 

Ropiváltozatok

A ropi tehát eredetileg tengeri sóval volt megszórva, és hengeres dobozban árulták. Mára a legnépszerűbb a sókristályokkal megszórt, de létezik szezámmagos, sajtos, mákos, burgonyás, hagymás és olívabogyós pálcika is. A cukrászdák finom sóspálcikáit köményes, sajtos és szezámos változatban ropogtathatjuk. 

Az üzletek polcain édes ropit is találhatunk, például vaníliás, csokoládés, karamellás, mázas változatban. Gyártanak csökkentett sótartalmút is, amelyet egészségesebbnek tartanak a sós változatnál. Aki pedig fehérliszt-érzékenységben szenved, annak sem kell lemondania róla, mert kapható már másféle lisztből készült sós pálcika is.

 

Ha otthon veselkednénk neki a ropikészítésnek, ne riadjunk el, egyszerű a recept és elkészíteni sem ördöngösség.

 

Ropi házilag

 

Hozzávalók:
A tésztához: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj, egy csipet só, 1 kis pohár joghurt, 1 kk. sütőpor

A tetejére: 1 tojás, durva só

 

Elkészítés:

1. A lisztet egy tálba szitáljuk. Hozzáadjuk a sütőport, a sót, majd a szoba-hőmérsékletű vajjal jól összemorzsoljuk. A lisztet a tészta igénye szerint pótolhatjuk. Hozzágyúrjuk a joghurtot is, és közepesen lágy tésztát készítünk.

2. Lisztezett deszkán kinyújtjuk nagyon vékonyra, körülbelül 2-3 mm-esre. 3. Derelye- vagy pizzavágóval tetszés szerinti hosszúságúra és vastagságúra vágjuk.

4. Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. A tetejét megkenjük a felvert tojással, és durva sóval szórjuk meg. 

5. Előmelegített sütőben, 180 fokon, 15-20 perc alatt ropogósra sütjük.