Apróbetűs részek – Kovács András Péter önálló estje

Kovács András Péter 1978-ban született. Gyermekkorábban valószínűleg nem is gondolt arra, hogy egyszer majd laza dumákkal, humoros történetekkel szórakoztatja a rajongóit. Ő ennél sokkal komolyabb gyereknek tűnt. Kamaszként arra gondolt, hogy hátat fordít a világnak, és papként szolgálja embertársait. Találkozása a vallással azonban nem volt zökkenőmentes.

Kisgyermekként még nem igazán tudta felfogni, miről beszélnek a szentmisén a papok. Nem magától lépte át a templom küszöbét, hanem a vallásos hagyományokhoz ragaszkodó szülei vitték oda. Hosszú utat kellett bejárnia ahhoz, hogy megerősödjön a saját, belülről jövő hite.

 

Intelligens fiatalok hívő közössége

Kezdetben inkább csak rajzolgatott a pad alatt, és nem figyelt a távoli és megközelíthetetlen alaknak tűnő pap szavaira. Hittanra járva viszont alaposabban is megismerkedhetett a keresztény tanításokkal. Egy idő múlva már nem megszokásból járt el misére. A szüleitől kapott hagyományból erős hit lett.

A József Attila Gimnázium, majd a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanulójaként elgondolkozva arról, hogy milyennek képzeli el a jövőjét, komolyan felmerült benne, hogy pap lesz. Ennek az volt az oka, hogy az egyház nem valamilyen távoli, megközelíthetetlen monolit volt az ő szemében, hanem fiatal, intelligens, segítőkész emberek közössége. A gimnáziumban a szerzetes tanárok jártak elöl jó példával. Arra biztatták a tanítványaikat, hogy jó dolgokat cselekedjenek. A karitatív munkájuk során a kórházakban fekvő betegeket vigasztalták, és a szegény gyerekeket korrepetálták. Mindezzel a komolysággal csak látszólag állt ellentétben, hogy a gimnazista fiúból egy jókedvű fiatalember lett.

 

Hosszú útkeresés

1996-ban leérettségizve úgy döntött, hogy jogász lesz. Az ELTE Jogtudományi Karán summa cum laude diplomázott, és elvégezte a doktori programot is. Hamarosan a Károli Gáspár Református Egyetem katedráján állva tanított jogtörténetet a diákoknak. Utólag visszatekintve sem ez a komoly téma, sem pedig az, amivel az ELTE Informatikai Karán foglalkozott – a jogi informatika – nem árulkodott arról, hogy ez a tudós előadó amúgy született tréfacsináló. 

Litkai Gergelynek köszönhető, hogy Kovács András Péter berobbant a humoristák és stand-uposok különös világába. 2004-ben a Godot Dumaszínház tagja lett, és nemsokára rendszeresen megjelentek humoros írásai. Mind a mai napig jól emlékszik arra, milyenek voltak az első fellépései. A kezdeti előadásoknak nagyon laza, kötetlen volt a hangulata. A fellépők ugyanolyan jól szórakoztak, mint a közönség. A helyzet később komolyabbra fordult, mert 2005 után már egyre profibb színpadokon kellett fellépnie. A nagy közönség nagyobb elvárásokkal járt.

Kiderült, hogy a humor nem könnyű terep, mert a nézők elvárják, hogy a pénzükért felhőtlen szórakoztatásban részesüljenek. A sikerhez elengedhetetlen az odaadás, a szorgalom és az alázat, a közönség mélységes tisztelete és egy jókora adag szívből jövő humanizmus.

 

Evolúció és Szent Péter

Kovács András Péter könnyedén vette a kezdeti akadályokat. Már viszonylag fiatalon, 2008-ban elnyerte a Karinthy-gyűrűt. A profizmusát igazolja, hogy a fellépései során sosem beszél csúnyán, és a közönséget képes anélkül megkacagtatni, hogy közben obszcén vagy trágár dolgokról beszélne. Az arcával később a televízió képernyőjén is találkozhattunk. Egy kisebb szerepet vállalt Szőke András Bakkermann című vígjátékában.

A könyvesboltok kínálatát áttekintve jól látszik, milyen messzire jutott egykori önmagától. A könyvlistákon a neve mellett ugyanúgy találunk komoly jogi műveket, mint laza, humoros írásokat. Első regénye a sokatmondó Multigáz címet kapta, a folytatása pedig Médialom címen tör borsot mindazok orra alá, akik túl komolyan veszik a saját fontosságukat, és nem tudnak önfeledten kacagni.

2010-ben, példát mutatva kollégáinak, a Dumaszínház humoristái közül elsőként állt elő a saját tematikus estjével. Az Evolúció című műsorban nagy fába vágta a fejszéjét. Egy több milliárd éves képzeletbeli utazásra invitálta a nézőket, és alig másfél óra alatt összefoglalta a földi élet minden nagy fordulópontját. Ráadásul olyan, látszólag megválaszolhatatlan kérdésekre adott választ, amelyekre korábban egyetlen komoly tudósnak vagy filozófusnak sem sikerült. A közönség jókedvét az sem ásta alá, hogy ezek a válaszok persze nem igazak, de annál viccesebbek.

Egy alkalommal előfordult, hogy kemény kritikákat kapott, mert az egyik vicces történetében Szent Pétert szerepeltette. Volt, akit ez felháborított, és nem értette, hogy egy vallásos ember miként tehetett ilyesmit. Kovács András Péter azonban tisztában van egy ősi igazsággal: a szilárd hitű, erős vallási meggyőződésű ember semmitől sem inog meg. Az ilyen hívő őszinte meggyőződéstől vezérelve járja a maga útját, és nem sértődik meg egy egyszerű, ártatlan poén miatt sem. A MOM Kulturális Központ szabadtéri színpadán pedig egy vicces, felkavaró és őszinte est várja a nézőket, akik még többet tudhatnak meg férfiakról, nőkről, gyerekekről és szülőkről.