Romance és Bolero – a Győri Balett fellépése a Városmajorban

Lukács András a magas színvonal és a meglepő, ugyanakkor letisztult színpadi megoldások garanciáját jelenti a balett világában. A győri csapat művészeti vezetője rengeteg tapasztalatot gyűjtött a nagyvilág legjelentősebb balett-társulataiban, és a tudását egy ideje már újra itthon, Győrben, illetve a Hegyvidéken, a Városmajori Szabadtéri Színpadon is kamatoztatja. Június 30-án, este 8-kor kezdődik a győriek két részből álló előadása, amelynek során újszerű megvilágításba kerül két karizmatikus zenei óriás világszerte jól ismert munkássága. A győri művészek ugyanis Kodály Zoltán és a francia Maurice Ravel életművének népszerű műveit hozták el a XII. kerületbe. 

 

Nagymesterek tanítványa 

Lukács András pályafutása már egész fiatalon felfedezte magában a zene, a tánc és a balett szeretetét. A kilencvenes évek derekán a Balett Intézet a tanárai és a diáktársai felfigyeltek a tehetségére. Igazuk lett azoknak, akik fényes jövőt jósoltak neki. 

Pályafutása a Magyar Nemzeti Balettben kezdődött, majd kijutott Frankfurtba. A balett európai fellegvárában megismerhette a kortárs táncművészet és koreográfia legújabb irányzatait. Ráadásul a legnagyobb mesterek keze alatt egy elismert társulatban táncolhatott. Elsajátította a profi improvizálás mesterfogásait, és a későbbiekben remekül felhasználható szakmai tapasztalatra tett szert. 

A modern technikákkal először Angliában találkozott. Ösztöndíjasként az Elmhurst Ballet Schoolban tanult. A szigetországban tudatosult benne, hogy mennyire eltér egymástól a klasszikus és a kortárs balett. Az új évezred első évtizedében bejárhatta a világot, és felfigyelt rá a nemzetközi szakma is.

A hazatérését követően házi koreográfusként és művészeti vezetőként beállt a Győri Balett csapatába. Győr kiemelkedő szerepet játszik a modern magyar táncművészetben. A társulat 1979-ben alakult, amikor a Magyar Állami Balettintézet végzős osztálya meglepő döntést hozott: együtt maradtak, és létrehozták a saját társulatukat. A csapat élén több mint egy évtizeden keresztül Markó Iván állt. 

Lukács András is ebben a városban talált otthonra. Győr ideális helyzete lehetővé teszi, hogy a közeli Bécsben ugyanúgy felléphessen, mint a magyar fővárosban. Korábban tizenöt éven át élt Bécsben. Jól ismeri Kodály Zoltán és Ravel munkásságát, éppen ezért úgy döntött, hogy legújabb kétrészes előadását e két, egymástól sok mindenben eltérő, kimagasló tehetségű zeneszerző műveiből állítja össze. 

 

Liszt, Bartók és Kodály tisztelője 

Maurice Ravel számára jó néhány megpróbáltatást és sikert tartogatott a sors. A családja gyerekkorában költözött a francia fővárosba. Egész fiatalon nyilvánvalóvá vált tehetsége. Imádta a költészetet, és nagyon hamar felfedezte Liszt Ferenc munkásságát. 

Zenei pályafutása a húszas évei elején veszélybe került, mert elterjedt róla, hogy kicsit lusta, és inkább a társaságot, a mulatókat és az italt kedveli. Azt nem vonták kétségbe, hogy zseniális zeneszerző, viszont felemlegették, hogy még a saját darabjait sem tudja igazán jól előadni. Az is köztudott volt, hogy büszke és érzékeny. Könnyen megsértődött, viszont nehezen bocsátotta meg a vélt vagy valós támadásokat. 

Legényéveinek az első világháború vetett véget. Látva a hazája nehéz helyzetét, önként jelentkezett katonának. Bántotta, hogy a gyengesége miatt többször is elküldték. A háború idején sem hagyta abba a zeneírást. Jól ismerte Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságát és igen nagyra tartotta a népdalkincs megmentésére tett erőfeszítéseiket. A háborút követően már a francia zenei élet császárának számított. A dicsőség nem szállt a fejébe: elutasította a Becsületrendet, és inkább a macskáira összpontosított. 

Sokat utazott, és ekkor végre alkalma nyílt személyesen is megismerkedni Bartók Bélával. 1932-ben fellépett a magyar fővárosban is. Bár jó néhány nagyszerű művet írt, a világ elsősorban az 1928-ban született Bolero miatt ismeri. A lenyűgöző alkotást sokan feldolgozták, és már egész korán bekerült a balettegyüttesek repertoárjába. A nagyvilág többek között Arturo Toscanini interpretációjában ismerhette meg. 

Ravel a budapesti látogatását követően súlyos autóbalesetet szenvedett. Talán ennek volt a következménye a gyors szellemi leépülése. 1937-ben megpróbálták megoperálni, ám a beavatkozás nem járt sikerrel, és egy héttel később elhunyt.

 

Cselekmény nélkül

Lukács András egészen különleges koreográfiával álmodta színpadra a Bolerót. A nézők először kilenc évvel ezelőtt, Bécsben láthatták izgalmas megoldásait. A színpadon egy komor hangulatú bál jelenetei tárulnak elénk. Tíz férfi és tíz nő mozog a zene hangjaira.

A díszleteket hiába keresnénk: a művészeti vezető ugyanis azt akarja, hogy minden figyelem a táncosokra irányuljon. Őket emeli ki az éles fehér fény és a sötét jelmezek közötti ellentét. A Bolero jól ismert hangjai különös örvénybe szippantják a húsz szereplőt. Ahogy gyorsul a ritmus, úgy válik egyre hevesebbé minden mozgáselem. 

Június 30-án egy olyan előadásban gyönyörködhetnek a balett kedvelői, amelynek megvan a sajátos magyar íze, érződnek benne a győri társulat hagyományai, ugyanakkor a nagyvilág bármelyik színházában megtapsolnák a külföldi nézők is.