Jazzgenerációk – Három korosztály a MOMkult színpadán

A legjelentősebb hazai jazzközösséget, az egész magyar műfaj érdekében tevékenykedő társadalmi szervezetet, vagyis a Magyar Jazz Szövetséget 1990-ben hozták létre. A harmincadik születésnapját egy teljes esztendőn át tartó, igényes rendezvénysorozattal ünnepelték meg. Ezekre a programokra teszi fel a koronát november 4-én a Jazzgenerációk című évzáró esemény.

A Bordás János – Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett dobművész – művészeti vezetésével fellépő előadók méltó módon szeretnék összefoglalni a műfaj immár több mint százéves hazai történetét. Találkozhatunk a modern magyar jazz alapító művészeivel, a középső nemzedék ma is aktív, nemzetközileg is elismert alkotóival, valamint a most tanuló fiatalok generációjával. Az ünnepi évet lezáró esemény többet ad puszta koncertélménynél. A legnevesebb zenészek fognak mesélni élményeikről, és a háttérben folyó vetítés kortörténeti áttekintést nyújt „az alapító atyákról” és az örökségüket továbbvivő tanítványokról.

 

Patinás műfaj

Hazánkba több mint száz évvel jutott el a tengerentúlról a jazz. Solti Hermin és Király Ernő már az első világháború előtt feldolgozott ilyen zenéket. A jazz, a ragtime és a szving gyorsan népszerűvé vált. Igazi különlegesség, hogy ebből a budapesti, pozsonyi, kolozsvári, debreceni vagy éppen győri kávéházi cigányzenészeknek jutott fő szerep. Ők adaptálták az amerikai stílust, és hagyományos kínálatuk mellett ilyennel is szórakoztatták a közönséget. A boldog békeidők végén a jazzel érkező ragtime egyenruhába bújt. A honvédség katonazenekarai vasárnap délben a kisebb és a nagyobb városok főterén adott koncertjeiken a harcias indulók után ilyen dallamokat is eljátszottak.

Az első világháború, majd az azt követő idők nehézségeket okoztak a magyar zenészeknek. A jazz csak a húszas évek derekán kapott újra erőre. A műfaj diadalútja azóta is töretlen. A harmincas években sorra alakultak az itthoni big bandek, sőt a tudomány is elkezdett foglalkozni a műfajjal. Először Molnár Antal zenetörténész írt értekezést a jazzről. Magyar művészek már akkor is kijutottak a nagyvilág legelőkelőbb színpadaira. Vigh György klarinétművész fia, Tommy Vig, a jazzdobos csodagyerek meghódította az egész világot. Jó néhány slágert adtunk az amerikai zenészeknek, így többek között Seress Rezső dala, a Szomorú vasárnap is eljutott Amerikába. Beamter Jenő több világsztár mellett Louis Armstronggal is fellépett.

A második világháború után a jazz sokáig tiltólistára került. Évtizedeken keresztül csak az Amerika Hangja Rádió adásaiban lehetett modern számokat hallani, már ha éppen nem zavarták.

A hatvanas években aztán lassacskán enyhült a helyzet. Színre lépett a modern magyar műfaj nagy nemzedéke, például Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György, Csík Gusztáv, Tony Lakatos, Pege Aladár, Babos Gyula vagy éppen Deseő Csaba.

 

A magyar jazz aranykora

A műfaj népszerűségét mutatja, hogy országszerte jazzklubok alakultak, és a közkedvelt Táncdalfesztiválokon is szépen szerepelt a műfaj. Sok honfitársunk a dixielanden keresztül jutott el a kortárs jazzhez. Ebben nagy szerepet játszott a Bankó Dixieland Band és a Molnár Dixieland Band.

A hetvenes években mind többen kísérleteztek a különféle műfajok ötvözésével. Megszületett a jazzes funk és a magyar jazz-rock. Telt ház előtt léphetett fel a Syrius, a Mini vagy éppen a Bergendy együttes. A fúziós zene azóta is nagy népszerűségnek örvend. Manapság már beülhetünk pop-acid, jazz-funk koncertekre is. A hagyományos jazz hangzását pedig gyakran magyar népzenei vagy zsidó klezmer elemekkel ötvözik.

Az ezredfordulót követően jött a műfaj legújabb aranykora. Lenyűgöző választék vár a stílus rajongóira, és a színpadokon országszerte tehetséges fiatalokat is láthatunk. Ebben szerepet játszik az is, hogy már a hatvanas évek derekán megkezdődött – Gonda János vezetésével – a hivatalos jazzoktatás. Először csak középiskolák adtak otthont neki, majd a műfaj bekerült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tananyagába. Jelenleg a jazz-zenészi babérokra vágyó fiatalok már minden korábbinál több helyen mélyíthetik el a szaktudásukat.

Nem titok, hogy a kerületünk a jazzélet egyik fellegvárának számít. A MOM Kulturális Központban rendszeresen fellépnek a legnevesebb világsztárok. A fővárosban pezseg a jazzélet, de a vidéki kulturális központokban, például Debrecenben, Szegeden és Veszprémben is neves fesztiválokat tartanak. Bár a jazz nem lett a szélesebb tömegek műfaja, manapság mind gyakrabban hallhatjuk a rádióban is a legismertebb dallamokat.

November 4-én e műfaj kéttucatnyi képviselőjével találkozhatunk a MOM Kulturális Központban. Lenyűgöző a fellépő művészek névsora: Berki Tamás, Pocsai Krisztina, Kőszegi Imre, Bordás József, Bágyi Balázs, Balogh Zoltán, Horváth Plútó József, Gudics Martin, Csuhaj-Barna Tibor, László Attila, Balogh Roland, Ungár István, Borbély Mihály, Friedrich Károly, Schreck Ferenc, Fekete-Kovács Kornél, Koós-Hutás Áron, Antal Tibor, Berkes Balázs, Deseő Csaba.

Akik ellátogatnak a Magyar Jazz Szövetség születésnapi évzáró rendezvényére, biztosak lehetnek abban, hogy megismételhetetlen élmény vár rájuk.

 

Jegyinformáció:

Jegyek kaphatók a momkult.jegy.hu oldalon, az Interticket hálózatában, valamint a MOMkult jegypénztárában.