Észak csodája – látogatás az Ermitázs kincsei között

Szentpétervár az északi világ igazi csodája, a művészetek valóságos kincstára. A Várkert Bazárban február 15-én lehetőségünk nyílik arra, hogy egy dokumentumfilm segítségével bejárjuk a világ egyik legismertebb és legnagyobb múzeumát, az Ermitázst. Ráadásul a film készítői nem feledkeztek meg arról, hogy bemutassák Szentpétervár nevezetességeit és a múzeum megalapítóját, II. Katalin cárnőt, „a trónuson ülő filozófust”, vagyis a művészetek, az irodalom és a kultúra pártfogóját.

Magazinunkban többször is beszámoltunk a Duna-parti kulturális központ vetítéseiről, filmbemutatóiról. Most egy olyan alkotásra szeretnénk felhívni a képzőművészetek, mindenekelőtt a festészet kiemelkedő alkotói, például Leonardo, Raffaello, Rubens, Tiziano vagy éppen Rembrandt iránt érdeklődők figyelmét, amelyikben egy régi ismerősünk, Michelle Mally olasz rendező visz el minket képzeletbeli utazásra a távoli északra, oda, ahol a Néva folyó találkozik a Balti-tengerrel.

Mally több izgalmas kultúrtörténeti filmet rendezett. A Várkert Bazárban már megtekinthettük a Klimt és Schiele életét és munkásságát, valamint a szecesszió születését bemutató alkotását.

A művészet templomai című sorozat következő részében egy Európa-filmdíjas sztár, Toni Servillo (A nagy szépség főszereplője) lesz az idegenvezetőnk.

Végigsétál velünk a Téli Palota csarnokaiban, megmutatja az Ermitázs színházat és a Raffaello Loggiát is. A 92 perces filmben megelevenedik egy pezsgő kulturális és művészeti életű város. Csodálatos épületeket és lenyűgöző festményeket láthatunk, ráadásul rengeteg mindent megtudhatunk arról a metropoliszról, ahol három évszázaddal ezelőtt találkozott az orosz és a nyugat-európai kultúra.

A nagyság bűvöletében

Kétszázhatvan évvel ezelőtt egy nem mindennapi asszony állt Oroszország élére. II. Katalin cárnő uralkodása alatt az addig egzotikus, de vad és elmaradottnak tartott keleti országból igazi európai nagyhatalom lett. Az önmagát „trónuson ülő filozófusnak” tartó Katalin az irodalom és a művészetek támogatója volt. Bőkezű mecénásként jó néhány remekművet vásárolt meg a magánygyűjteménye számára.

Ezek a képek jelentették az Ermitázs múzeum alapját. A cárnő rajongott a francia kultúráért, és a gyűjteményének a Remetelak, vagyis a Hermitage nevet adta. Ebből alakult ki mára az oroszosabb Ermitázs név.

A Néva-parti intézmény az emberi kultúra egyik legnagyobb múzeuma. Évről évre két-hárommillió látogató zarándokol ide, hogy megtekinthesse a legnagyobb európai festők – itáliai, spanyol, flamand, francia, orosz és holland mesterek – alkotásait.

Erőt sugároz

Bár az első világháború végén összeomlott a cárok birodalma, az Ermitázsnak nem ártott a bolsevik forradalom. Míg korábban a Téli Palotában csak kevesek nézhették meg az uralkodók magángyűjteményeit, ma már több mint négymillió művel várja a látogatókat. A szovjet vezetők ugyanolyan fontosnak tartották a kulturális reprezentációt, mint korábban a cárok.

Az Ermitázs méltó egy nagyhatalom fővárosához, illetve 1918 óta legfőbb kulturális központjához. A kiállítások – a fegyvertár, a kincsek galériája, a numizmatikai gyűjtemény – erőt és hatalmat sugároznak. Megmutatják, hogy az oroszok birodalma jelentős világpolitikai tényező, amit mindenkinek komolyan kell venni.

Magyar szemmel nézve kifejezetten érdekes, ahogy a Néva partján egymásra talál az itáliai, a nyugat-európai, a napkeleti és az orosz kultúra. Háromszázhatvanöt helyiségben gyönyörködhetünk a remekművekben, sőt a múzeum katalógusa az internetről is elérhető.

Élettel teli csoda

Michelle Mally nem feledkezett meg arról sem, hogy az ókori szobrok és az európai felvilágosodás korának remekművei, az orosz cárok kincsei, valamint az őskori leletek mellett bemutassa a mai Szentpétervárt. Éjszakai és nappali felvételek segítenek elképzelni, milyen lehetett az elmúlt negyed évezred során ez a nagyváros.

Végigsétálhatunk a Nyevszkij sugárúton, láthatjuk „észak Velencéjének” palotáit, elegáns arisztokrata rezidenciáit, és elámulhatunk a várost megalapító Péter cár hatalmas bronzszobrán is. Szentpétervár a mai napig Oroszország kulturális és művészeti központja.

A film során sok érdekességet tudhatunk meg az oroszokról, a múltjukról, a jelenükről, és az is kiderül, hogy ez a keleti birodalom mindig is ezer szállal kapcsolódott Európa más részeihez. Az alkotás közérthetően tárja fel előttünk az Ermitázs kincseit. A Várkert Bazár Testőrpalotájában bemutatott produkciót a Pannónia Entertainment forgalmazta.

Jegyvásárlás előtt érdemes érdeklődni a vetítésekkel kapcsolatos hatályos egészségvédelmi szabályokról.

Minden olvasónknak jó szórakozást kívánunk a szentpétervári kultúrtörténeti sétához.