Férfigondok: járjunk rendszeresen szűrővizsgálatra!

A prosztatarák a gyakorisága és a kezelési költségei miatt hazánkban is jelentős népegészségügyi probléma. A prosztatadaganat veszélye, hogy a kezdeti szakaszában szinte teljesen tünetmentesen jelentkezhet, csak a szűrés vagy egy véletlen egyéb irányú kivizsgálás során derül fény a problémára. A Swiss Prémium Egészségközpont szakembereinek célja, hogy a férfiak egészségtudatos gondolkodását megerősítsék, és ösztönözzék őket arra, hogy rendszeresen vizsgálatokon, szűréseken jelenjenek meg. 

Hogyan alakul ki?

A prosztata (magyar nevén dülmirigy) a hólyagalap és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv, normál esetben 20 gramm tömegű, gesztenye nagyságú. 

A prosztatarák kialakulásának ok-okozati összefüggése nem ismert. A kutatások szerint ez a betegség általában hosszú évek alatt alakul ki, észrevétlenül, tünet- és panaszmentes betegekben.

Keletkezésének okát nem tudjuk, de rizikótényezőnek számít a kor előrehaladása, tehát időskorban gyakori, 90 év felett szinte minden betegnél kórbonctanilag kimutatható. Bizonyos népcsoportoknál feltűnően gyakori, illetve ritka is lehet, például az afroamerikaiak között és a skandináv országokban gyakoribb, a dél-európai területeken és Ázsiában ritkább. Az is bizonyos, hogy a betegség csak tesztoszteronhormon jelenlétében tud kifejlődni, növekedni.

A kutatások bizonyos összefüggéseket találtak a zsírban gazdag étkezés és a prosztatarák kialakulása között, ugyanakkor az E-vitamin, a szelén, illetve a cink gátló hatása is felmerült. A szexuális aktivitás összefüggését a kórképpel még vizsgálják, az eredmény nem egyértelmű.

Milyen tünetekre figyeljünk oda?

Korai szakaszában tünetmentes, a panaszok a korai stádium után jelentkeznek, de nem jellemzők egyértelműen a rosszindulatú betegségre. Első jelei lehetnek általánosak: gyengeség, fogyás, vérszegénység, vagy specifikusak: irritatív, nehézvizeléses panaszok, amelyek a szokványos gyógyszerekre alig reagálnak és rohamosan romlanak. 

Az alsó végtagi duzzanat és trombózis szintén lehet a prosztata rosszindulatú burjánzásának következménye, a vénák és nyirokerek elzárásán keresztül. 

A korai felismerés döntő jelentőségű

Az említett kórkép kivizsgálása során laborvizsgálatokat is végeznek, különös tekintettel a PSA érték és annak egyes frakcióinak meghatározására. A fenti tumormarkert (azokat az anyagokat nevezik így, amelyek a daganatos beteg testnedveiben emelkedett mennyiségben vannak jelen, míg a nem daganatosak vérében csak minimális mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatók ki) a prosztata sejtjei termelik, és a vérből lehet a szintjét meghatározni. 

Szükséges az 50 év feletti (a kórkép családi halmozódása esetén 45 év feletti) férfiak évenkénti szűrése és PSA (prosztataspecifikus antigén) mérése!

A korai stádiumban lehetőség van a teljes gyógyulásra, lokálisan előrehaladott állapotban lévő prosztatarák, illetve áttétes esetekben a beteg teljesen már nem gyógyítható meg, nem tehető daganatmentessé.