Különleges karácsonyváró koncert – a Szent Efrém Férfikar

XV. Benedek pápa 1920-ban enciklikában emelte be Szír Szent Efrém diakónust a katolikus egyház tanítói sorában. A kereszténység szinte minden irányzata mélyen tiszteli a szír ortodox egyház kiemelkedő fontosságú teológusát és szónokát, számos gyönyörű vallásos ének szerzőjét. 
 

Bubnó Tamás, Liszt-díjjal kitüntetett érdemes művész tizenhét esztendővel ezelőtt alapította meg a bizánci rítusú kereszténység egyedi hangzású zenei világát bemutató Szent Efrém Férfikart. Igazi különlegességnek számított, hogy egy ilyen vokális énekegyüttessel bővült a hazai zenei paletta.

A nyolc énekes már egészen korán foglalkozni kezdett a magyar férfikarok hagyományaival is, amiben nagy segítséget jelentett számukra egy kárpátaljai pap, a huszti születésű Boksay János munkássága. A 20. század hajnalán ő volt az Ungvári Tanítóképző és a Teológiai Főiskola zenei vezetője és a katedrális híres kórusának karnagya. Az egyházi zene kedvelői ma is jól ismerik a legfontosabb műveinek tartott tíz Aranyszájú Szent János liturgiát. Boksay persze számos más dalt, kórusművet, sőt ruszin nyelvű kompozíciókat is alkotott.

 

Liszt Ferenc és Bartók Béla

A Szent Efrém Férfikar tagjai a bizánci zene mellett mind gyakrabban adtak elő magyar dalokat is. Felfedezték, hogy Liszt Ferencnek több, javarészt elfelejtett, mégis lenyűgözően szép férfikari műve létezik. Ezeket is felvették a repertoárjukba. A zseniális zeneszerzőt 20. századi utódja követte. A Szent Efrém énekesei szerint Bartók Béla férfikórusra írt művei egyszerűen zseniálisak.

Az elmúlt évek sikerei felkeltették azt az igényt is, hogy a kortárs zeneszerzők munkáit is beválogassák. Egyre több hazai zeneszerző ismerte meg a férfikar nevét és munkásságát, számos alkalommal fordult elő, hogy kifejezetten a Szent Efrém Férfikar számára komponáltak új művet.

 

A lélek fénye

Eddig tíz lemezük jelent meg. Rendszeresen tartanak koncertet a nagyvilág előadótermeiben és otthonosan érzik magukat a hazai kulturális központokban is. Hangjukkal fényárba borítják a hallgatóság lelkét, így nem csoda, hogy előadás-sorozatuk az Orientale Lumen – a Kelet Világossága címet viseli.

A nyolc művész sokoldalú kamaraénekes. Néha változatlan formában adják elő az ősi műveket, máskor pedig átdolgozzák őket. Egy-egy előadásuk elképesztő erejű spirituális élményt jelent, és nem csak az egyházi zene rajongói számára. Felléptek már a budapesti Szent István-bazilikában, és ott vannak Pannonhalmán, valamint a magyar görögkatolikus egyház és a bizánci kereszténységhez kötődő nemzetiségeink ünnepein is. 2014-ben a hagyományok ápolásáért és őrzéséért elnyerték a Magyar Örökség Díjat.

 

Himnuszok írója

Szent Efrém egy vészterhes korban, veszélyes területen született. A IV. század elején állandó háborúskodás dúlt a Római Birodalom és Perzsia határvidékén. Itt, a ma Törökországhoz tartozó Niszibiszben született a majdani egyházfő. Éltek errefelé keresztények és különféle pogány vallások hívei. A kis Efrém apja talán maga is pogány volt, az anyját azonban a hagyományok kereszténynek tartják. Az ifjú felserdülve megkeresztelkedett, és a város első püspöke mellé szegődött.

Mezopotámiában számos szerzetesközösség működött, amelyektől némiképpen eltért a híres Szent Aphrahat férfigyülekezete. Ennek tagjai aszkétikus életmódot folytattak, de nem vonultak ki a társadalomból és nem lettek remeték. Efrém nagy tudására és odaadó hitére mind több gyülekezeten figyeltek fel. Először megtették tanítónak, majd rábízták egy iskola vezetését.

363-ban azonban veszélyes fordulat történt az életében. A birodalmi haderő és a diplomácia sorozatos kudarcai miatt a római császárnak át kellett engednie Niszibiszt a szomszédos perzsáknak. A keresztények attól tartottak, hogy új uraik üldözni fogják őket a hitük miatt, ezért átköltöztek Edessza városába.

Nüsszai Szent Gergely szerint Efrém itt már példaképként szolgált nemcsak az egyszerű híveknek, de a szerzeteseknek és a remetéknek is. Rengeteg tanítványának magyarázta el a Biblia szövegeit. Híres volt versei miatt is: szír nyelven gyönyörű műveket írt, amelyek egyformán foglalkoztak teológiai kérdésekkel és a költészet hagyományos témáival. Szívhez szóló szent dalokban hálát mondott a Mindenhatónak, amiért megteremtette az embert.

Ezeket a dalait a korszak összes fontos nyelvére lefordították, így eljutottak a görög, az örmény és a kopt keresztényekhez is. A fordításoknak köszönhetően a műveinek egy része megmaradt. Munkáival nagy hatást gyakorolt a későbbi bizánci egyház liturgiájára, ily módon pedig azokra a dalokra is, amelyeket december 21-én meghallgathatunk a MOM Kulturális Központban.

 

Jegyinformáció:

A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött, amelynek díja 200 Ft. Regisztráció a MOMkult jegypénztárában.