Miért fájhat az edzés?

A rendszeres mozgás jó hatással van ránk: erősebbé és egészségesebbé tesz, javítja az agyunk és más szerveink hatékonyságát, fokozza az immunrendszerünk működését, szabályozza az alvásunkat, segít az ideális alak és súly elérésében, valamint lassítja az öregedési folyamatokat. Azonban sokaknak, néha még a tapasztalt sportolóknak is kellemetlen tünetei vannak a túlzásba vitt edzés vagy egyéb okok miatt. 

 

Izomfájdalom 

Teljesen természetes, hogy egy kemény edzés utáni napon izomlázunk lesz. A késleltetett izomfájdalom azonban 24-72 órával egy olyan tréninget követően jelentkezhet, amely sokkal intenzívebb volt a szokásosnál vagy hosszú szünet után történt. A fájdalmat a mikrosérülések és az izmok anyagcseretermékei okozzák. Megelőzésképpen sokat tehetünk azzal, ha edzés előtt nem blicceljük el a bemelegítést, hanem megfelelő ideig, alaposan átmozgatjuk minden testrészünket, és ugyanígy járunk el a levezetésénél is. Használhatunk sportkrémet is, illetve a mozgás után átgyúrathatjuk magunkat egy masszőrrel.

 

Szúr az oldalunk

A hirtelen oldalunkba nyilalló hasi fájdalom gyakori, ha bemelegítés nélkül intenzíven futni kezdünk. Ilyenkor testünk véráramlása fokozódik, a vér a belső szervekből az izmokba áramlik, ami nem egyenletesen bekövetkező folyamat. A máj és a lép túltelítődik a vérrel, a saját falukat nyomják, ezért érzünk fájdalmat. Ugyanakkor egy ausztrál kutatás arra is rávilágított, hogy ez a tünet gyakoribb azoknál, akik a hátukkal domborítanak mozgás közben, ugyanis így önkéntelenül jobban terhelik hasukat, hasizmukat.

Ha tudni szeretnénk, hogyan működik a testünk, a Fájdalom Ambulancián lehetőségünk van olyan állapotfelmérések elvégzésére, amelyek alapvetően a mozgató szervrendszer biomechanikai vizsgálatain alapszanak. Az állapotfelmérés minden esetben orvosi konzultációval kezdődik, amelynek során meghatározzák azokat a vizsgálatokat, amik segítenek diagnosztizálni aktuális állapotunkat. Az objektív felmérésére szolgáló eszközök segítségével jobban megérthetjük a testtartás és a különféle mozgások fiziológiás működését, továbbá olyan rendellenességeket azonosíthatunk be, amelyeket alapvető klinikai vizsgálatokkal nem tudnak kimutatni.

 

Vízhólyagok

Az edzés fájdalmas következményei a lábunkon megjelenő vízhólyagok, amelyeket csak megfelelő zokni- és cipőválasztással kerülhetünk el. Ezek a kisebb-nagyobb hólyagok rendkívül megkeserítik a sportolók életét, és sokáig gyógyulnak, ami szintén akadálya a hatékony, folyamatos edzésmunkának. Fontos tehát, hogy az edzőcipőnk kényelmes, a zoknink pedig kifejezetten sportoláshoz kifejlesztett legyen. Ha rendszeresen edzünk vagy túrázunk, érdemes egy olyan sportboltot felkeresni, ahol szakemberek tanácsai segítenek a megfelelő lábbeli kiválasztásában.

 

Kimerültség

Ha azt vesszük észre, hogy edzés közben fáradtnak, enerváltnak érezzük magunkat, vagy már nekilátni sincs kedvünk a napi penzumnak, vashiányra is gyanakodhatunk. Ám anélkül semmiképpen ne kezdjük el a vasat pótolni, hogy nem mentünk el egy laborvizsgálatra. Ha viszont beigazolódik a gyanúnk, a vaspótlásban a vörös húsok és a sötétzöld leveles zöldségek fogyasztása nagy segítséget nyújthat.

 

Hányinger

Rendkívül kellemetlen tünet, de nem kell megijednünk tőle, az oka, hogy edzés közben a vér nem a beleink környékén mozog, a gyomrunk tartalma pedig összerázódik. Egészen addig, amíg nem szokunk hozzá az intenzív mozgáshoz, esélyes, hogy tréning közben esetleg hányni fogunk.

Figyeljünk rá, hogy sportolás előtt ne együnk olyan ételeket, amik lelassítanak és túlságosan eltömnek minket, hiszen az intenzív aktivitás hatására szervezetünk ösztönösen meg akar szabadulni a nehéz étel emésztésének feladatától. Kísérletezhetünk különféle italokkal is: igyunk vizet, sportitalt vagy akár felhígított limonádét, és nézzük meg, hogy melyikkel kerülhetjük el a hányingert.

 

Szédülés 

A szédülésnek több oka is lehet: futásnál a vér inkább a lábunkban van, túl meleg van, vagy hirtelen hagytuk abba az edzést. A helyzet iróniája, hogy minél fittebbek vagyunk, annál valószínűbb, hogy ilyet tapasztalunk. Ez azért van, mert az edzés hatására a szívünk több vért tud felvenni, a szív felé haladó véráram viszont csökken, ha huzamosabb ideig állunk. A szívbe kevesebb vér halad és kevesebb vér töltődik újra oxigénnel, az agyunk pedig nem szereti ezt – így ezt a szédüléssel adja tudtunkra.

Nem ez az egyetlen oka a szédülésnek: a dehidratáltság vagy az alacsony vércukorszint hatására szintén előfordulhat velünk ilyen. Ne hagyjuk abba azonnal a mozgást edzés után, vagy üljünk le, de ne álljunk pihenésképpen. Ha tovább mozgunk vagy leülünk, akkor a vért a szívünk felé mozgatjuk. Igyunk is, még télen se feledkezzünk meg a megfelelő folyadékpótlásról, tartsuk magunkat hidratáltan.