Foci a költészetben! – Nagy Magyar Versek a Várkert Bazárban

 

Július 13-án szokatlan programmal várja a labdarúgás és a szépirodalom kedvelőit a Várkert Bazár. Dobos Evelin és Ember Márk mai és immár klasszikusnak számító írók és költők műveit adja elő az Öntőház udvarban. Közreműködik még Lotfi Begi, A dal című műsor győztese, az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevője, a közismert énekes, zenész, producer és DJ is. A szerkesztő Ugron Zsolna és a szerkesztő-rendező Seres Tamás nagy fába vágta a fejszéjét.

Kezdetben talán nem is sejtették, hogy milyen mélyre nyúlnak vissza a magyar irodalom és a foci kapcsolatának gyökerei. Nagyon hamar kiderült, hogy a kétszer negyvenöt perces műsor összeállítóinak a bőség zavarával kell megküzdeniük. Az irodalomkönyvekből és a könyvesboltok sikerlistáiról jól ismert nevek – Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Ady Endre, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Szép Ernő vagy éppen Esterházy Péter – ugyanis gyakran feltűntek a pályák mentén vagy éppen kint a zöld gyepen. Sokan közülük maguk is remekül fociztak. 1993 óta pedig már a magyar íróválogatottnak, vagyis a kortárs magyar irodalom aranylábú tagjainak is szurkolhatunk.

 

Összetartás és közösség

Irodalmárjaink lelkét megérintette a labdarúgás szellemisége, ahogy az első amatőr, majd profi csapatok összemérték egymással az erejüket – kezdetben a libalegelőkön, a grundokon, a gyárak udvarán, később az angol mintára kialakított első pályákon és stadionokban. Amikor jó száztíz évvel ezelőtt kimentek a mérkőzésekre, meglepődve tapasztalták, hogy a két csapat küzdelme mennyire lázba hozza a közönséget. Ez a lelkesedés őket is elsodorta. Önmagukról megfeledkezve szurkoltak, és együtt örültek a többi nézővel, amikor a hazai csapatuk gólt szerzett. Ezt élte át Ady Debrecenben, Juhász Gyula Szegeden, Csáth Géza Szabadkán, Simonyi Imre Békéscsabán, Kormos István a Ferencvárosban, József Attila pedig Budapesten.

A magyar labdarúgás igazi óriásokkal ajándékozta meg a szurkolókat. Puskás Ferenc zsenialitása elismerést váltott ki jó néhány komoly irodalmárunkból. Esterházy Péter részletesen foglalkozott a 20. század talán legnagyobb hatású labdarúgójával. Úgy vélte, Öcsi volt a „futball utolsó személyisége… a modernitás utolsó villanása”. Felfedezte, hogy a magyar foci dicsőséges fél évszázadát milyen elidegenedett világ követte. Esterházy szerint Puskás után sorozatgyártott, gyakran lélektelen sztárok futottak ki a pályára, és az új korszakban kevesebb lett a szív a játékban, viszont jóval nagyobb hangsúlyt kapott a szórakoztatás.

A magyar sporttörténet egyik legnagyobb diadala, a londoni 6:3-as győzelem megihlette Zelk Zoltánt is, aki versben köszöntötte az Aranycsapatot. Némiképp más volt Csanádi Imre hozzáállása: ő szembefordult a közhangulattal, és felhívta az emberek figyelmét arra, hogy a sportsiker nem elég, mert a nemzet felemelkedéséhez a pályán kívül is küzdenünk kell. Szabó Lőrincet mélyen megrázta labdarúgó-világbajnokság döntőjén a vereség. Költeményben foglalta össze érzelmeit, és arra biztatta a honfitársainkat, hogy ne keseredjenek el egy-egy kudarc után, mert a későbbiekben újabb győzelmek várhatnak rájuk.

 

Mi is az az ENEMVÉ?

A Várkert Bazárban a közönség kedvenc sorozatának számít az ENEMVÉ, vagyis a Nagy Magyar Versek irodalmi sorozata. Minden alkalommal igazi különlegességgel várják a szép versek és a szívhez szóló próza rajongóit. Feltárul előttünk költőink, íróink megpróbáltatásokkal teli élete, és láthatjuk, milyen szerelmek, küzdelmek, csalódások, sikerek járultak hozzá egy-egy klasszikus vagy kortárs remekmű megszületéséhez.

Ez a programsorozat azért is páratlan, mert nem csupán az irodalom óriásaira összpontosít, hanem olyan személyiségeket is bemutat, akik esetleg már kikoptak a köztudatból. A sorozat az idén már négyéves. A havonta jelentkező program során ismert színművészek és egy-egy népszerű zenész áll színpadra. Logikus döntés volt, hogy most júliusban Dobos Evelin és Ember Márk a futballal kapcsolatos irodalmi művekkel kápráztatja el a vendégeket.

Dobos Evelin útja a Nyírségből vezetett Debrecenen át a Színház- és Filmművészeti Egyetemen keresztül a televízió képernyőjére és a filmvászonra. Emellett dolgozott műsorvezetőként és szerkesztőként is. 2018-ban a Glamour Women of the Year gáláján a legjobb színésznőnek jelölték.

Ember Márk könnyedén mozog a színpadon és a koncertek világában. A zeneiskolában megtanult klarinétozni, majd a szaxofon mestere lett. A Vígszínházban és a Thália Színházban is találkozhattunk vele. A legnépszerűbb hazai szinkronszínészek közé tartozik, és az elmúlt évtized során egyre újabb szerepekben láthattuk.

Ugron Zsolna József Attila-díjas író egy ősi erdélyi arisztokrata család leszármazottja. Kolozsváron született, a diplomáját pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte. A tévé képernyőjén először szerkesztő-riporterként láthattuk, ám a háttérben is dolgozva szerkesztőként sokat tett a hírműsorok sikeréért. Budapesten élve sem feledkezett meg a szülőföldjéről. Történelmi regényeivel lenyűgözte a magyar olvasókat. Az Úrilányok Erdélyben sokáig uralta a hazai sikerlistákat. Munkásságát tavaly József Attila-díjjal jutalmazták 

Seres Tamás rendező, forgatókönyvíró több mint száz film elkészítésében működött közre. A magyar irodalom szerelmeseként korábban már feldolgozta Arany János és Petőfi Sándor, Krúdy Gyula, Radnótiné Gyarmati Fanni, Gárdonyi Géza és Szerb Antal munkásságát is. Ezúttal közös erővel vállalkoztak arra, hogy bemutassák a labdarúgás irodalmi mélységeit, és álmélkodásra késztessenek minket azzal, hogy ez a sportág milyen fontos szerepet töltött be irodalmárjaink hétköznapjai során.