Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-07-20

Mikor kezdődjön a gyermek fogszabályzása?

Mikor kezdődjön a gyermek fogszabályzása?

A fogszabályozás szinte bármelyik életkorban elkezdhető, ám nem mindegy, mikor és milyen technikával vágunk bele a kezeléssorozatba. Érdemes időben konzultálni a fogszabályozó szakorvossal, hogy gyors és költséghatékony megoldást találjunk a problémára. De mikor van itt az ideje?


A fogszabályozás rendkívül bonyolult szakterület, nem véletlen, hogy a legtöbb fogszakorvos nem vállalkozik a kusza fogak kezelésére. A későn elkezdett kezelések miatt sokan lemaradnak az egyszerű és költséghatékony megoldásokról, amelyek a gyermek növekedésének kihasználásával még adottak lehettek volna. A túl későn elkezdett kezelés nem csak anyagilag jelent megterhelést a családnak, hiszen amennyiben az arc és a csontok viszonya már kialakult, a csontos viszonyokat nem lehet befolyásolni, ezért előfordulhat, hogy az eredmény nem lesz tartós vagy nem oldható meg műtét nélkül.
 
Mikor vagyunk „időben”?

A fogszabályozást érdemes egész korán elkezdeni: négyéves korban, a tejfogas kisgyermekeknél a rossz szokásokról (például ujjszopás) való leszoktatás a legfontosabb, amit szájizomtornával vagy kivehető készülékkel lehet megszüntetni.

A „valódi kezelést” a fogváltás idején ajánlatos elkezdeni, amikor még szabályozható az állcsont fejlődése és a fogívek kialakulása, vagyis a gyermek hat- és nyolcéves kora között. A lányok növekedési szakasza korábban befejeződik, mint a fiúké, így náluk a hétéves kor az ideális.

Speciális esetekben már 4-5 évesen is szükség lehet fogszabályozó kezelésre, hogy az állcsont a megfelelő módon és irányba fejlődjön (például felső állcsontszűkület esetén). Ebben az életkorban elegendő a kivehető, illetve kisebb méretű felragasztott fogszabályozó készülék. Ezek előnye, hogy maradó fog eltávolítása nélkül lehet befolyásolni a fogak és az állcsont növekedését. A maradó fogazat kialakulása után általában már csak a fogak eltávolításával lehet tökéletes eredményt elérni.

A fogszabályozó kezelés során alkalmazott különböző kivehető és rögzített készülékek elősegítik a fokozott lepedékfelhalmozódást, ezért a nem megfelelő szájhigiénia esetén megnő a fogszuvasodás és az ínygyulladás veszélye. Ilyenkor fogászat fogszabályozó kezelőorvosa a fluoridos fogkrémek használata mellett speciális fogköztisztító eszközöket és egyéb kiegészítő fluoridos készítményeket írhat elő.

Számfeletti fogak a gyermekeknél

A gyermekek fogainak kinövésénél, fogváltásánál adódhatnak különféle problémák, ilyen például a számfeletti fog megjelenése. Ez viszonylag gyakori jelenség, az emberek 2-5 százalékánál jelentkezik. Korábban – a hatujjúsághoz hasonlóan – a táltosok tulajdonságnak tartották a sokfogúságot. A leggyakrabban a kisőrlők és a metszőfogak környékén jelenik meg a pluszfog. A számfeletti fogak általában fájdalommentesek, nem okoznak látható problémát. Akadnak a rendes fogakhoz hasonló, normális méretű és alakú fogak, ám előfordul kisebb vagy szabálytalan, véső alakú is.

Hogyan lehet megismerni a számfeletti fogat?

A legtöbbször az ilyen fog az állcsontban marad, mert helyhiány miatt nem tud kinőni. A pluszfog károsíthatja a szomszédos fogak gyökereit, vándorlásra kényszerítheti azokat, illetve felmerülhet beszéd-, valamint esztétikai probléma is (például, ha a gyermek foga a fogíven kívül helyezkedik el). Amennyiben a fog nem a megfelelő helyen helyezkedik el, hanem például a felső ínyben, az irritálhatja a nyelv szélét, a nyálkahártyát vagy más lágy részeket, amelyek kifekélyesedhetnek. Az egymásra torlódott fogakat nehezebb tisztán tartani, ezért könnyebben szuvasodnak.

A számfeletti fogak kezelése

Ha ilyen problémával szembesülünk gyermekünknél, a számfeletti fogat érdemes minél hamarabb megmutatni a fogorvosnak, aki egy röntgen után dönt, hogy maradjon vagy menjen-e. A legtöbbször a műtét, illetve a húzás mellett érdemes dönteni, hogy később ne kelljen fogszabályozó kezelést is alkalmazni. A műtéteket helyi érzéstelenítésben, altatás nélkül végzik, a gyógyulási idő 2-3 nap.

Ajánló
Ajánló
Mit tegyünk, ha allergiás kötőhártya-gyulladástól szenvedünk?

Mit tegyünk, ha allergiás kötőhártya-gyulladástól szenvedünk?

Viszket, könnyezik a szemünk, duzzadt, vörös a szemhéjunk, folyik az orrunk? Valószínűleg...

Hogyan sportoljunk, ha túlsúlyunk van?

Hogyan sportoljunk, ha túlsúlyunk van?

Ha súlyfelesleggel küzdünk, elérkezhetünk egy olyan ponthoz, amikor úgy döntünk, rendszeresen...

Mit tegyünk, ha sérvünk van?

Mit tegyünk, ha sérvünk van?

Sokakat érinthet egy eleinte kevés tünettel és gonddal járó, ám később sok panaszt okozó...