Télen nagyobb a szívinfarktus kockázata – ezekre a jelekre figyeljünk

A hideg idő egészségre gyakorolt hatásairól tett közzé tájékoztatót a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az NNK szerint a hideg idő előidézhet fokozott könnyezést, orrfolyást, nehézlégzést, izomgyengeséget, korlátozott mozgást, okozhatja az ízületek duzzadását és megmerevedését. A hideg kiszárítja a bőrt, amely viszkethet, begyulladhat, hámlani kezdhet, a végtagokon elfehéredhet, zsibbadás és fájdalom is jelentkezhet. Súlyosabb esetben pedig akár szívtáji fájdalom, szívritmuszavar is előfordulhat – írták.

A szív- és érrendszeri betegségeket világszerte, így Magyarországon is a vezető halálozási okok között tartják számon, hazánkban minden második embert érint. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg évszakokban, így különösen télen jelentősen megnő a szívinfarktusok kockázata, hiszen a szívproblémákkal küzdő emberek számára komoly megterhelést jelent a hideghez való alkalmazkodás. De vajon miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve, és milyen jeleket szükséges komolyan vennünk a súlyos szív- és érrendszeri károsodások elkerülése érdekében? 

 

A hőmérséklet és a légszennyezés is hat

Egy észak-amerikai kutatás 12 kardiovaszkuláris betegség (például a mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke, agyállományi vérzés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál, kamrai szívritmuszavar, pitvarfibrilláció) szezonális mintázatát vizsgálta.

A kutatók több országot is lefedő felmérésük során arra jutottak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek szezonális tendenciát mutatnak, és legtöbbször a hidegebb, téli hónapokban fordulnak elő.

Ennek oka, hogy hidegben a vérerek – köztük a szív artériái is – összehúzódnak, ezáltal megemelkedik a vérnyomás és a véralvadási jellemzők is változnak, mindez pedig megterhelheti a szívet. A szakemberek szerint a környezeti tényezők, például a hőmérséklet és a légszennyezés is fontos szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának gyakoriságában, és ez mindkét nemet, illetve különösen az idősebb korosztályt érinti.

 

Milyen jelek utalhatnak szívinfarktusra?

A szívroham legjellemzőbb tünete a mellkas középső részén, a szegycsont mögött jelentkező erős fájdalom, nyomás vagy szorító érzés, amely kisugározhat a bal kar területére, a vállba, a lapockába, a nyakba és az állkapocsba. Ám az is előfordulhat, hogy nem intenzív a fájdalom, hanem csak egy bizonytalan mellkasi diszkomfortérzés jelentkezik. A hideg verejtékezés az infarktus másik jellemző tünete, de előfordulhat nehézlégzés, szédülés, hányinger, hányás, szapora szívdobogás, halálfélelem, megsemmisülésérzés is.

Ezeknek a tüneteknek a hátterében több egyéb betegség is állhat, ezért bármelyiket is tapasztaljuk, mielőbb forduljunk orvoshoz, súlyos esetben pedig azonnal hívjunk mentőt. Egyrészt minden mellkasi fájdalom alapos orvosi kivizsgálást igényel, másrészt, ha valóban szívinfarktusról van szó, akkor kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb szakszerű ellátást kapjunk, hiszen annál nagyobb az esélyünk a túlélésre és a maradandó egészségkárosodás veszélyének elkerülésére.

 

 

Mire figyeljünk fokozottan télen?

Az NNK több tanácsot is megfogalmazott. Kiemelte a réteges öltözködést, a sapka, a sál, a kesztyű viselését. A nedves ruhát, lábbelit pedig mielőbb szárazra kell cserélni. A hidegben ajánlott mozogni, az ugyanis javítja a keringést. Mivel mínusz 10 fok alatt fennáll a fagyás veszélye, fémtárgyat nem ajánlott kesztyű nélkül megfogni. A kihűlt testrészeket nem szabad dörzsölni, hanem langyos vízzel kell felmelegíteni – emelték ki. 

Hideg időben az erek automatikusan összehúzódnak, ami anginás mellkasi fájdalmat vagy szívinfarktust válthat ki. Ezért szívünk egészségének védelme érdekében figyeljünk rá, hogy ne tartózkodjunk hosszabb ideig a hidegben, ha tudjuk magunkról, hogy valamilyen szívproblémával küzdünk.

Ilyenkor ne végezzünk megerőltető fizikai aktivitást, legyen az sport vagy hólapátolás. Ez főként az idősek esetén fontos, akik már nem feltétlenül érzékelik, ha csökken a testhőmérsékletük.

 

Melyek a szívroham kockázati tényezői?

„A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a tartós stressz, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód mind olyan probléma, amelyek közül akár már egy megléte is veszélyeztetetté tehet bárkit a szívinfarktussal szemben. Bár a genetikai hajlam is közrejátszhat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az öröklődésnél többet számít az életvitel minősége.

Tehát a szívroham megelőzése érdekében érdemes elkerülni a felsorolt kockázati tényezőket és odafigyelni a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, illetve a hideg évszakokban a megfelelő öltözködésre. Fontos továbbá, hogy 40 éves kor felett panasz nélkül is érdemes megfontolni egy kardiológiai kivizsgálást rizikófaktorok jelenléte mellett” – hangsúlyozta dr. Menyhárt Orsolya kardiológus, a Budai Egészségközpont szakembere.